30 ezer ügyfél adatait szivárogtatták ki, hogy leleplezzék: a svájci bank bűnözők, csalók és korrupt diktátorok és politikusok pénzügyeit intézte évtizedeken át.
Összesen több mint 100 milliárd svájci frankot találtak a kiszivárogtatott számlákon – írja a londoni The Guardian, amely több más újsággal együtt (Le Monde, Süddeutsche Zeitung stb.) évek óta szisztematikus munkát folytat, hogy napvilágra hozza a pénzügyi világ anomáliáit.
Magas kockázatú ügyfélnek nevezik azokat a bankok, akiknek pénze nem teljesen ellenőrizhető forrásokból ered. A mostani kiszivárogtatás szerint ilyen ügyfelek bőven akadtak a Crédit Suisse-nél: például a hongkongi tőzsde egykori főnöke, akit megvesztegetés miatt zártak börtönbe, Marcos, a diktátor és egy emberkereskedő a Fülöp-szigetekről, Venezuela állami olajtársaságának vezetői, akik a cég pénzének egy részét magánszámláikra utalták, egy dollármilliárdos, aki elrendelte, hogy öljék meg a barátnőjét, aki popsztár volt Libanonban. Végül pedig itt vannak a korrupt politikusok Egyiptomtól Ukrajnáig.
A Vatikán sem kivétel: 350 millió euróért vásároltak ingatlant Crédit Suisse számláról Londonban. Az ügyben vizsgálat is folyik, érintett egy bíboros is, aki lemondásra kényszerült hivatali tisztségéről.
A Crédit Suisse azzal védekezik, hogy a számlák zöme régi. A kiszivárogtatott számlák közül valóban vannak olyanok, melyeket a negyvenes években nyitottak, de kétharmaduk a XXI. század pénzügyeit mutatja hiszen 2000 után nyitották őket – hangsúlyozza a The Guardian.
A korrupt országok elitjei imádják a svájci bankokat épp a titoktartási kötelezettség miatt. A Crédit Suisse a második legnagyobb bank az alpesi országban, csak az UBS előzi meg. Több mint 1600 milliárd svájci frank értékű vagyont kezel a Crédit Suisse: sok olyan ember tartja ott a pénzét, melyet saját országában kétes módon szerzett meg. Négy országot emel ki a The Guardian: Egyiptomot, Thaiföldet, Ukrajnát és Venezuelát.
Mind a négy országból több mint ezer számla van a Crédit Suisse-nél, sőt Egyiptom és Venezuela esetében több mint kétezer.
A Crédit Suisse ügyfelei kábítószer-kereskedéssel is foglalkozhattak: januárban per indult egy bolgár drogcsempészhálózat ellen, amely a svájci banknál tartotta a pénzét. Svájcban most először fordul elő, hogy egy neves bankot bűnügyben bíróság elé idézzenek. A Crédit Suisse természetesen tagadja a vádakat, de hírnevének a per semmiképp sem tesz jót, ráadásul a bank elnöke nemrég távozott, mert megszegte a járványelőírásokat: a wimbledoni tenisztornát a tilalmakat kijátszva nézte meg.
Tőzsdecsaló és kábítószerkereskedő az ügyfelek között
A Crédit Suisse egyik kiemelt ügyfele Rodoljub Radulovics volt. A szerb férfit a New York-i tőzsdefelügyelet vád alá helyezte tőzsdei csalásért még 2001-ben. Ennek ellenére 2005-ben számlát nyitott a Crédit Suisse-nél. Pedig az amerikai tőzsdefelügyelet épp abban az évben ítélte el tőzsdei csalásért.
Radulovics egyik cége, melynek pénzügyeit a Crédit Suisse intézte, 3,4 millió svájci frankot őrzött a számláin, amikor azokat lezárták 2010-ben. Belgrádban egy bíróság mostanában ítélte tízéves fegyházbüntetésre Rodoljub Radulovicsot. Miért? Mert cége pénzelte a szerb kokainkirály, Darko Sarics üzleteit, melyek Latin-Amerikából hozták a kábítószert Európába.
A pénzügyi válság fordulatot hozott, de nem teljeset
Bradley Birkenfeld az UBS-től tárgyalásokat folytatott az amerikai hatóságokkal arról, hogy az adócsalók adatait kiadják a jövőben. Akkor Svájcban őt sokan árulónak tekintették, de ma már a svájci bankok együttműködnek a külföldi bűnüldöző hatóságokkal.
2018 óta a külföldi ügyfelek számára nincs védettség – mondta a svájci bank szövetség szóvivője a The Guardian tudósítójának. „Transzparensek vagyunk, nincsen rejtegetnivalónk” – hangsúlyozta a szóvivő.
A Tax Justice Network nem így látja a dolgot. Szerinte a világ államai évente 21 milliárd dollárt veszítenek amiatt, mert adócsalók Svájcban rejtik el pénzüket. Hogy lehetséges ez? Úgy, hogy a megállapodás nem vonatkozik több mint 90 országra, melyek jó részt a fejlődő világhoz tartoznak. Az ő állampolgáraik esetében tehát továbbra is homályban maradhatnak a svájci bankszámlák.
A diktátorok kedvelt ügyfelek
Ferdinand Marcos, a Fülöp-szigetek 1965 és 1986 közötti elnöke volt a leghíresebb kliense a Crédit Suisse-nek, de a The Guardian listáján végtelenül sok kisebb-nagyobb autokrata szerepel. A bankok, amelyek intézik a kleptokrácia pénzügyeit, maguk is bűnrészesek – írja a londoni The Guardian.
Ukrajnában alig egy évig volt miniszterelnök Pavlo Lazarenko (1997–98). Bukása után sietett számlát nyitni a Crédit Suisse-nél 8 millió svájci frankkal. A Transparency International nem sokkal később kivizsgálta korrupciós ügyeit: 200 millió dollárt nyújt le az ukrán államtól. Bevált módszere az volt, hogy a vállalkozóknak csak akkor adott állami támogatást, ha azok 50 százalékos részesedést ígértek neki a profitból. Lazarenko jelenleg Kaliforniában éldegél, és nem siet hazatérni, ahol a hatóságok 17 millió dollár visszafizetését várják tőle Ukrajnában.