Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Eltűnik a Lukoil márka Magyarországról, a Mol kimondottan azért vette meg a hálózatot, hogy a kutak egy részét elcserélhesse a lengyel Orlennel az ottani Lotos-kutakra. Az Orlen át fogja brandelni a Magyarországon megszerzett Lukoil- és Mol-kutakat, míg a Mol átbrandeli, amit megtart, és azokat is, amiket Lengyelországban szerez. Ha az uniós versenyhivatal rábólint a regionális szintű tranzakciókra, a Molnak közel 2400 kútja lesz tíz országban.
A Mol bejelentette, hogy átveszi a magyarországi Lukoil-kutakat, és a megállapodást írt alá a Grupa Lotos SA-val és a PKN Orlennel is, amelynek értelmében a magyar cég 417 töltőállomást vásárol Lengyelországban 610 millió dollárért. Az ügylet bonyolultabb annál, mint hogy a Mol felvásárolja a Lotos-kutakat. Persze az sem elhanyagolható fejlemény, hiszen a tranzakció után a Mol lesz a 3. legnagyobb szereplő a lengyel üzemanyag-kiskereskedelemben. És nem mellesleg pár darabbal több kútja lesz Lengyelországban, mint Magyarországon. A tranzakció részeként ugyanis a Mol 185 magyar és szlovák töltőállomást ad el a PKN Orlennek, 259 millió dollár értékben.
Egy kis cserebere
Ezek közül 144 található Magyarországon – a Molnak jelenleg 479 kútja van Magyarországon, ugyebár ebből passzol le 144-et a PKN Orlennek. Közben azonban azt is bejelentették, hogy a Mol megállapodást írt alá a Normbenz Magyarország Kft. megvásárlásáról, amely 79 töltőállomást üzemeltet Magyarországon Lukoil márkanév alatt. Így a két tranzakció eredőjeként a Mol hazai kúthálózata 414 egységből fog állni.
A Lukoil-megállapodás egy 2021 márciusában lebonyolított akvizíció folytatása, amelynek során a Slovnaft, a Mol-csoport szlovák leányvállalata vásárolta meg a Normbenz Slovakia s.r.o. 100 százalékos tulajdonrészét és 16 Lukoil márkanév alatt működő szlovákiai töltőállomást – írja közleményében a Mol.
A lengyelországi tranzakcióval a Mol már tíz országban lesz jelen összesen közel 2400 kúttal. Az olajmulti közleménye szerint önmagában is jelentős üzleti potenciállal rendelkező beruházásként tekintenek a Lotos-kutak megvásárlására, de talán ennél is fontosabb, hogy azok amolyan ugródeszkaként szolgálhatnak az egyéb lengyelországi terjeszkedéshez: „adott a lehetőség a további organikus növekedésre, valamint a nemüzemanyag-értékesítés bővítésére”.
Három tenger mossa partjait
A tranzakciók részleteiről a Mol vezetői sajtóbeszélgetésen elmondták: a társaság a lengyelországi Lotos-kutakat egy működő cégben veszi meg, a kutak egy része saját tulajdonú, másik része franchise-rendszerben működik. Cserébe a Mol nem csak pénzt ad, hanem eszközöket, magyarországi és szlovákiai kutakat.
Szlovákiában a Mol a meglévő Slovnaft-kutakból és a Lukoil-kutakból ad át, Magyarországon a frissiben megszerzett Lukoil-kutakból passzol le, kiegészítve molos egységekkel.
A Mol egyébként kimondottan azért vette meg most a Lukoil-kutakat, mert látták, hogy azok jól jöhetnek a lengyel üzlethez, illetve egy portfólióoptimalizálásra.
Önmagában a Lukoil-hálózat nem illeszkedik a Mol hálózatába, és versenyjogi aggályokat is felvetne a megtartása, ezért sem mozdultak rá 2014-ben, mikor eladóvá vált, miután az orosz cég a kivonulásról döntött.
A tranzakciókkal a Mol beteljesíti 2025-ig megcélzott regionális növekedési ambícióit. Övé lesz a régió egyik legnagyobb kúthálózata, tíz országban, a lefedett terület határait három tenger mossa, a Balti-, az Adriai- és a Fekete-tenger. Ehhez persze még szükség van az uniós versenyhivatal jóváhagyására, ami fél év alatt lehet meg.
Eltűnnek a Lukoil-kutak
A Molnak öt évig joga lesz használni a „Lotos” brandet, de a cél az, hogy 1-1,5 éven belül átbrandeljék a kutakat, és bevezessék a Mol-márkát Lengyelországba. A Lotosszal közel 80 Slovnaft kút működik együtt jelenleg Lengyelországban, ezekkel is szorosabb együttműködésre fognak törekedni. A Mol saját termékeit és szolgáltatásait (egyebek mellett a Fresh Corner-márkát) is be fogja vinni a lengyel piacra. Illetve jelentős e-kereskedelmi fejlesztésekre készülnek a kúthálózatra építve. Mivel a lengyel a régió legnagyobb piaca és legerősebb gazdasága, előreláthatóan lesznek olyan szolgáltatások, amelyeket elsőként itt vezetnek majd be, és csak később a most meglévő kisebb piacokon.
A Mol nem tartja meg a Lukoil márkát, azokat a kutakat, amelyeket nem adnak át az Orlennek, a lehető leghamarabb átnevezik. Az Orlen szintén át fogja brandelni a megszerzett kutakat mind Szlovákiában, ahol van már néhány egysége, mind Magyarországon, ahol ez a márka bevezetését fogja jelenteni. Az Orlennek a tranzakció után Szlovákiában nem lesz országos hálózata, Magyarországon azonban igen, a Mol kimondottan így állította össze a felkínált pakkot.
A lengyel ellenzék orosz trójai falovat kiáltott
Először a lengyel sajtóban szivárgott ki a hír, miszerint a Mol lenne a vevője a Lotos lengyel olajvállalat benzinkútjainak. A Lotost legnagyobb belföldi riválisa, a részben állami PKN Orlen üzemanyag- és energiaszolgáltató felvásárolja, ám a tranzakciót versenyjogi okokból az Európai Bizottság 2020 közepén ahhoz a feltételhez kötötte, hogy harmadik szereplőknek értékesítsék a Lotos-kutak 80 százalékát, továbbá egy 30 százalékos részesedést a Lotos gdanski olajfinomítójában. Utóbbi vevőjeként a Saudi Aramcót rebesgették. Ez is bejött.
A Mol a pletyka napvilágra kerülése után se nem cáfolta, se nem erősítette meg az értesülést. Joanna Zakrzewska, a PKN szóvivője találgatásnak minősítette a sajtóhíreket, állítása szerint a Lotos-eszközök eladását még nem véglegesítették. A lengyel ellenzék, illetve a legnagyobb ellenzéki párt vezetője, Donald Tusk volt miniszterelnök azzal vádolta meg a kormányt, hogy Oroszországnak kedvező politikát folytat, ha a „politikailag Moszkvához kötődő” Molnak értékesíti a Lotos-vagyonelemeket.
Tusk szerint ugyanis a Mol tovább passzolhatja a kutakat orosz cégeknek.
Tusk megnyilatkozása lengyel belpolitikai csörtének minősíthető: a lengyel közvélemény és politika erősen oroszellenes, és általában épp a jobboldali kormánynak szokása oroszbarátsággal vádolni az ellenzéket. Lényegében kizárható (persze matematikai esély van rá), hogy a Mol oroszországi szereplőknek akarná továbbpasszolni a megszerzett kutakat.
Ehhez képest a tranzakció bejelentése után visszafogottak voltak a reakciók. A legnagyobb lengyel politikai napilap, a Gazeta Wyborcza a hírt közölve megjegyezte, hogy a Mol sikerét kihasználhatja az újraválasztására készülő Orbán Viktor miniszterelnök. A kommentátor ugyanakkor úgy látja: fölösleges a Mol szemére vetni a szoros orosz kapcsolatait, mert ha a brit BP vagy a francia Total nyerte volna el a Lotos benzinkútjait, azoknak a fő partnerei is nagy orosz cégek, vagyis az oroszok mindenképp beteszik a lábukat.
A lap szerint eleve az volt a baj, hogy a kormány ragaszkodik az Orlen és a Lotos egyesítéséhez, és emiatt az Európai Bizottság a piaci verseny fenntartása érdekében kötelezte a feleket a Lotos kúthálózata 80%-ának eladására, vagyis – hazai lehetséges vevő hiányában – külföldi céget kellett beengedni az üzemanyag-kiskereskedelmbe. A cikk felhívja a figyelmet, hogy ezt az ügyletet is jóvá kell még hagynia az Európai Bizottságnak.
Az üzlet véglegesítésével és a bejelentéssel szinte az utolsó pillanatig vártak, az EU január 14-ei határidőt szabott a Lotos-eszközök értékesítésére. Mármint miután egyszer már beleegyezett a határidő kitolásába.
