Rogán Antal kabinetfőnök a változó kamatozású jelzáloghitelek kamatainak rögzítése kapcsán újra előveszi azt az eszközt, amit a kormány a „rezsicsökkentés” esetében használ: a szolgáltatónak (ezúttal a banknak) kötelező egyenszövegben közölnie, hogy az ügyfél a kormánynak köszönheti a hitele kamatának rögzítését. Ahogy a rezsicsökkentés esetében a közüzemi szolgáltatóknak, a bankoknak is pontosan tájékoztatniuk kell az érintett ügyfeleket, mennyivel rosszabb lenne nekik a kormány intézkedése nélkül.

A kabinetfőnök rendelete szerint az általános tájékoztató szövegnek így kell festenie:

Magyar Közlöny

Az elszámolásról szóló szövegnek pedig így:

A kamatstop bevezetését személyesen Orbán Viktor miniszterelnök jelentette be az inflációra, illetve az emelkedő (a jegybank által az infláció kordába szorítása miatt emelt) kamatokra hivatkozva. A kormány 2022 közepéig a 2021 októberi szinten rögzíti a jelzálogalapú hitelek kamatait.

Az intézkedés csak a változó kamatozású ingatlanhiteleket érinti értelemszerűen. Az elmúlt években ezek aránya jelentősen csökkent, a jegybank adatai szerint összességében a teljes fennálló jelzáloghitel-állomány 40 százaléka, mintegy 466 ezer szerződés árazódhat át a júniust követő egy éven belül.

Ám az intézkedés hatása összességében nem jelentős, 30 milliárd forintról van szó, amit a bankrendszernek kell benyelnie.

A jegybank jelentése szerint az éven belül átárazódó jelzáloghitel-állományt vizsgálva elmondható, hogy az érintett szerződések fele 100 bázispontos alapkamat-emelés esetén maximum 3 százalékos, 200 bázispontos kamatemelés során pedig maximum 7 százalékos törlesztőrészlet-emelkedéssel érintett. Érdemi, 10 százalékot meghaladó törlesztőrészlet-emelkedéssel 100 bázispontos kamatemelés esetén az éven belül átárazódó szerződések mindössze 3 százaléka, 200 bázispont esetén a harmaduk, 500 bázispontos kamatemelkedés esetén ugyanakkor már háromnegyedük szembesülne.