Vállalkozás hvg.hu 2021. december. 18. 14:14

Így trükköznek karácsonykor a csokigyártók és kereskedők

Számos módja van annak, hogy a csokoládégyártók és kereskedők milyen trükkökkel, csalással érik el, hogy összességében többet fizessünk, kevesebb édességért.

Karácsony 2021
Friss cikkek a témában

Nem csak, hogy környezeti lábnyoma van az édességek csomagolásának, de a gyártók és a kereskedők az év ezen időszakában előszeretettel élnek trükkökkel, hogy többet fizessünk kevesebbért – figyelmeztet a Guardian.

A lap azokat a gyakorlatokat szedte össze, amelyek a shrinkflation, vagyis a zsugorodás és az infláció angol szavak összevonásából keletkezett jelenségre jellemzőek. Ez a zsugorfláció: ezalatt azt értjük, hogy például kisebb kiszerelésben, vagy rosszabb minőségű terméket dobnak piacra, miközben az ára változatlan marad.

Ilyen lehet például az, hogy az édesség ugyan kívülről dobozban van, ez azonban egy kisebb zacskónyi csokoládét rejt.

Az is előfordulhat, hogy a kiszemelt csokoládé műanyagban olcsóbb, ugyanannyi pedig díszdobozban jóval drágább.

Azt tanácsolják, hogy gondoljuk át, miért és mennyit fizetünk, a gyártók és a kereskedők ugyanis előszeretettel fizetik meg a vásárlókkal a csomagolást és érdemes az egységárat nézni, nem csak azt, mi tartozik az ünnepi, illetve az akciósnak hirdetett kínálatba.

* * * Támogatott hitel vállalkozások számára

A Széchenyi Kártya Program némileg megváltozott feltételekkel, Széchenyi Kártya Program MAX+ néven folytatódik 2023-ban. Ennek köszönhetően év végéig fix 5 százalékos kamat mellett kaphatnak kölcsönt céljaik megvalósításához a vállalkozások. Ez a jelenlegi piaci kamatozású vállalkozói hitelekhez képest 12-18 százalékos kamatelőnyt jelent. A Bankmonitor Széchenyi Hitel kalkulátorával a vállalkozások ellenőrizhetik, hogy milyen támogatott hitelt igényelhetnek.

hvg360 Fetter Dóra 2024. december. 28. 07:00

„Három kérdés, és kiderül, felkészültek vagyunk-e váratlan vészhelyzetekre – ezen a teszten a lakosság fele elvérezne”

Van, aki túlaggódja, és van, aki félvállról veszi a ránk leselkedő veszélyeket, legyen szó háborúról, klímakatasztrófáról vagy csak egy kiadós áramszünetről. A kormány háborús veszélyről beszél, de nem tartja fontosnak az ország, az emberek felkészítését váratlan helyzetekre. Vasárus Gábort, a Hun-Ren KRTK Regionális Kutatások Intézete tudományos munkatársát arról kérdeztük, mit lehetne tenni azért, hogy valóban senkit ne érjen készületlenül, ha jönne a baj.