Novembertől csak azok maradnak a hiteltörlesztési moratóriumban, akik rászorulnak és kérik. Ahogy a felügyeletet ellátó jegybank, úgy a Bankszövetség is azt tanácsolja, aki tud, folytassa a törlesztést, sőt előtörlesszen vagy emeltesse fel a részletét. A hitel ugyanis a moratórium alatt is kamatozik.
A Bankszövetség egyetért a kormánnyal és támogatja az általános hiteltörlesztési moratórium lezárását – mondta Kovács Levente, a szervezet főtitkára a bankszektor első félévi teljesítményét bemutató sajtótájékoztatón. A moratórium mindenhol máshol lezárult, pedig Magyarországon volt a legnagyobb, legkiterjedtebb és az ügyfelek számára legkedvezőbb a régióban, sőt egész Európában. A bankszektor szereplői méltányosnak éreznék, ha a jogszabály kialakításakor a kormány mélyebben figyelembe venné a szektor álláspontját. A Bankszövetség már a kezdetektől azt az álláspontot képviselte, hogy a moratóriumot rászorultsági alapon kellett volna bevezetni.
Varga Mihály pénzügyminiszter egy nappal korábban jelentette be, hogy október 31-ig marad a hitelmoratórium, novembertől 2022. június 30-ig pedig a rászorulók kérhetik, hogy maradjon meg ez a lehetőség nekik. A pénzügyminiszter azt is tisztázta, ki kérheti a hitelmoratórium meghosszabbítását:
- a nyugdíjasok,
- a gyereket várók,
- a gyereket nevelők,
- a közfoglalkoztatottak,
- és azok a magánszemélyek, akiknek csökkent a jövedelmük az előző évhez képest.
A vállalkozások közül azok kérhetik a hosszabbítást, amelyeknek az árbevétele legalább 25 százalékkal esett az előző évhez viszonyítva.
Akik meg szeretnék hosszabbítani a moratóriumot, azoknak erről nyilatkozniuk kell a bankjuknál. Erre a határidő október 31-e. A részletek egyelőre nem ismertek, azok majd a vonatkozó kormányrendeletből fognak kiderülni, így tájékoztatást a bankok sem tudnak adni ügyfeleiknek. A kormány egyelőre tárgyal a bankszektorral.
Aki tud, törlesszen, sőt előtörlesszen!
Fontos változás lesz, hogy a moratóriumban maradást kérni kell, az nem lesz automatikus. A bankok támogatni fogják az ügyfeleket abban, hogy felelős döntést hozzanak – mondta Jelasity Radován, a Bankszövetség elnöke.
A banki adatokból az látszik, hogy most már az ügyfelek többségénél nincs jövedelemcsökkenés. A rászorultakat természetesen meg kell segíteni. Az elnök szerint a moratóriumban lévő lakossági ügyfelek közt nagyon sok olyan van, akit a bankjuk egyszerűen nem tudott elérni, így mivel a moratórium automatikusan életbe lépett és úgy is maradt, ők is benne maradtak. Az elnök arra számít,
a következő (bejelentkezéshez kötött) fázisban drasztikusan csökkenni fog a moratóriumos ügyfelek száma.
A Bankszövetség vezetői többször és erősen hangsúlyozták, hogy aki teheti, törlessze a hitelét. A hitelek ugyanis a moratórium alatt is kamatoznak, és ugyan moratórium ideje alatt képződött tartozás nem kamatozik, de a tartozás nagyobb lesz, ami növeli a futamidőt. A végére lesz olyan ügyfél, aki akár 2 évet töltött moratóriumban. Ez több évnyi plusz törlesztést, és több tízezer, sőt milliós összeg lehet a plusz tartozás. Kovács Levente ezért azt tanácsolta,
aki tud, előtörlessze a hitelét vagy egyezzen meg a bankjával a törlesztőrészlet felemelésén. Kockázatos a távoli jövőre, akár a nyugdíjas évekre plusz terhet hagyni
– figyelmeztetett a főtitkár.
A bankszektor jobban teljesít
Ami a bankszektor első félévi teljesítményét illeti, a moratóriumi részvétel miatt is jelentősen nőtt a hitelállomány, 2021 első félévére 18,3 ezer milliárd forintra (ennek mintegy negyede volt moratóriumban). A növekvő hitelállomány miatt is nőttek a bankok bevételei. 2020 első félévében a moratórium 30 milliárd forintos kiesését okozott,
a bevétel azonban 2021 első félévében 976 milliárd forintra nőtt.
Ugyanakkor a szektor kiadásai is jelentősen nőttek, egyrészt a közvetlenül a járvánnyal kapcsolatos költések miatt, másrészt a váratlan (például a moratórium miatt szükségessé vált) informatikai fejlesztések költsége miatt, harmadrészt mert a bankszektorban is jelentősen nőnek a bérek. A működési kiadások a szektorban elérték a 652 milliárd forintot 2021 első félévében. Ezzel együtt a nyereség a válságból való vártnál gyorsabb kilábalásnak is köszönhetően 405 milliárd forint volt. Igaz, ebből 139 milliárdot önmagában az OTP külföldi profitja tett ki.
A moratórium vége elméletileg természetesen kockázatot jelent elsősorban az ügyfeleknek, másodsorban a bedőlt (nem fizető) hitelek miatt a bankoknak. A gyakorlatban azonban a környező országokban, amelyekben már véget értek a törlesztési moratóriumok, sem következett be tömeges hitelbedőlés, és ilyesmi Magyarországon sem várható.