A Parlament előtt lévő jogszabálytervezet lehetővé teszi, hogy a cégek visszaigényeljék az áfát akkor is, ha a vásárló magánszemélyek nem fizették ki a termék vagy a szolgáltatás ellenértékét. Erre korábban kizárólag abban az esetben volt lehetőség, ha a vevő is cég volt. A változás óriási segítség számos vállalatnak, a részletekre is kell azonban figyelni - nem biztos ugyanis hogy minden veszve van akkor, ha első ránézésre nem felelünk meg minden követelménynek.
A magyar áfatörvény 2020. január 1-től, szigorú követelmények teljesítése esetén lehetővé teszi, hogy egy cég a behajthatatlannak bizonyuló követelései egy része után levonja az áfát. A lehetőség azért fontos, mert számtalan szolgáltató akkor sem kapta vissza a már befizetett adót az államtól, ha a vevője a bruttó vételárat egyáltalán nem fizette meg.
Az ilyen típusú követelés klasszikus esete, amikor egy cég értékesített egy terméket egy másik, rendesen működő gazdasági társaságnak, azonban a vevő nem fizeti ki a vételárat a felszólító levél ellenére sem. Az adóhivatal felé bejelentett vásárlás összege után az eladónak be kellett fizetnie az áfát (például egy 10 000 forintos gép esetén 2700 forintot) hiába nem kapta meg az áru ellenértékét. 2019 vége óta ilyenkor a károsult cég visszakérheti a költségvetésnek befizetett áfát arra hivatkozva, hogy a vevő nem fizette meg az ellenértéket. Természetesen, ha végül megtéríti az ügyfél az összeget, akkor a kereskedőnek is be kell fizetnie az áfa arányos részét.
A magyar jogalkotó ezt a szabályozást az Európai Unió Bírósága (EUB) korábbi ítélete miatt vezette be. Az EUB ugyanis kimondta, hogy a véglegesen behajthatatlan követelésekre jutó áfa összegével az adó alapját csökkenthetik a cégek, akkor is, ha a tagállam élt a vonatkozó uniós irányelvnek azzal a lehetőségével, hogy a teljes vagy részleges nemfizetés esetén a korrekció lehetőségét kizárja. Mivel Magyarország is így tett, a hazai jogszabályok egészen 2020-ig nem tették lehetővé a behajthatatlan követelésekre eső áfaalap csökkentését. Most úgy tűnik azonban, hogy bár a magyar jogalkotó meghatározott körben biztosítja az adóalap-korrekciót, ám túlzottan szigorú követelményekhez kötötte a szóban forgó áfa levonhatóságát.
„Máris elkezdődött a behajthatatlan követelések miatti áfa korrekció finomhangolása, úgy tűnik, a jogalkotó összhangba kívánja hozni az áfa törvény által megszabott követelményeket az EUB joggyakorlatával” – mutatott rá Bajusz Dániel, az EY adóperes szakértője. A múlt héten megjelent őszi adócsomag törvényjavaslatában már szerepel, hogy nemcsak az adóalany adósokkal szembeni (”B2B”), 2015. december 31. után keletkezett követelések után, hanem a fogyasztókkal szembeni (”B2C”) nemfizető követelések kapcsán is lehet csökkenteni az adóalapot.
Erre azért volt szükség, mert eddig, ha a vevő magánszemély volt, nem lehetett visszaigényelni az áfát. Tehát ilyenkor olyan adót is be kell fizetnie az eladónak, amivel egyébként a vásárló tartozik neki. Ez különösen nagy problémát jelent olyan vállalatok számára, ahol az ügyfelek között rengeteg a magánszemély és magas a nemfizetés kockázata. Ide tartoznak például a közüzemi szolgáltatók (áram-, gázszolgáltatók, telefonszolgáltatás, internetelőfizetés), az építőipar vagy a szakmai szolgáltatók (ügyvédek, könyvvizsgálók, adótanácsadók). A B2C nemfizető követelések adóalap-csökkentése esetében előzetes írásbeli értesítést sem kell majd küldeni az adósnak. Nem szükséges továbbá kivárni az egy év elteltét az esedékességtől az olyan követeléseknél, amelyeknél a polgári jogi elévülés már egy év vagy még rövidebb idő alatt bekövetkezik. Az ilyen esetekben eddig nem volt lehetséges az adóalap-korrekció.
A B2C behajthatatlan követelésekre jutó áfa levonhatósága azoknál a társaságoknál lesz fontos, ahol vagy nem faktorálják a fogyasztókkal szembeni követeléseket, tehát nem adja el a fennálló tartozását például egy hitelezőnek, hogy biztosítsa a likviditását, vagy a faktorálás díja alacsonyabb az ügyletre jutó áfánál. Ez a módosítás a faktorálási piacra is hatással lehet.
„Az őszi változások ellenére maradt még az EUB joggyakorlata alapján kérdéses feltétel az áfatörvényben. Úgy tűnik, hogy további ilyen követelmények alkalmazhatóságát az EUB legújabb ítélete zárhatja ki” – hívta fel a figyelmet Séra Gergely, az EY adóperes szakértője. A most publikált C-335/19. számú ítélet szerint az uniós jogba ütközik az a lengyel előírás, amely szerint kizárt az adóalap-csökkentés, ha az ügylet teljesítésének időpontjában és/vagy az áfakorrekció időpontjában az adós aktív adóalanyként nincs vagy nem volt nyilvántartva, fizetésképtelenségi vagy felszámolási eljárás alatt áll. Emellett a bíróság szerint az a feltétel is jogsértő, amely kizárja az adóalap-csökkentést, ha a korrekció időpontjában a hitelező nincs aktív adóalanyként nyilvántartva.
„Ezeket a kritériumokat a magyar áfa törvény is elvárja a nemfizető követelésekre jutó adóalap-csökkentéshez. A jogalkotó ezért a behajthatatlan követelések áfakezelését illetően újra jogszabály-módosításra kényszerülhet” – figyelmeztetett Bajusz Dániel.
Az őszi adócsomagba foglalt korrekció és az Európai Bíróság most meghozott ítélete ellenére számos bizonytalanságot rejt az adózók számára a behajthatatlan követelések áfájának levonhatósága.
A módosított áfatörvényi szabályok alapján bár lehetővé válik a B2C behajthatatlan követelésekre jutó áfa levonása, azonban az adóalanyokkal szemben fennálló szempontok nem alkalmazhatóak változtatás nélkül a fogyasztókkal szembeni követelésekre. Így a társaságoknak mindenképpen hasznos figyelmet fordítaniuk a gyakran változó áfa szabályokra és azok megfelelő értelmezésére.
Azért is érdemes a cégeknek a nemfizető követelések változó szabályozását követniük, mert a COVID-19 járvány az üzleti partnerek fizetési fegyelmének romlását okozhatja, így a társaságok a nemfizető követelésekre jutó áfa korrekciójával többletforráshoz juthatnak. Célszerű lehet szakemberrel egyeztetni, hogy a jogszabályok alapján a lehető legnagyobb mértékben lehetővé váljon a behajthatatlan követelésekre jutó áfa levonása.