Kiöntött tej, krumplihegyek, leölt állatok: rég látott válságot hozott a járvány az élelmiszereknél
Vállalkozás Dobos Emese, Szlavkovits Rita 2020. május. 22. 14:05

Kiöntött tej, krumplihegyek, leölt állatok: rég látott válságot hozott a járvány az élelmiszereknél

Tragikusan érintette a koronavírus-járvány az élelmiszeripart és a mezőgazdaságot. A politikai vezetők igyekeznek segíteni, ám néha ez sem elég.

Koronavírus-világjárvány

Már meghaladja az ötmilliót a koronavírussal megfertőzöttek száma a világon, és több mint háromszázezren vesztették életüket a betegség miatt, a járvány gazdasági hatásai pedig felbecsülhetetlenek. A járvány terjedése már több országban lassul, több helyen elkezdték enyhíteni a korlátozásokat, Igyekszünk mindenről tájékoztatni olvasóinkat, tartson velünk, olvassa cikksorozatunkat.

A magyar baromfiágazat harmada bedőlhet – kongatta meg a vészharangot a hvg.hu-nak Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács elnöke. Pedig látszólag az élelmiszeripar a nyertese a mostani válságnak, hiszen a koronavírus-járvány kitörését övező pánikvásárlásokkal először alig tudták tartani a lépést az élelmiszergyártók. Ez azonban csupán az érem egyik oldala volt. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar jelentősen támaszkodik ugyanis az éttermek, céges konyhák megrendeléseire és a cateringre – ezeknek a kiesése pedig nem kompenzálta kellő mértékben az, hogy egy ideig valamennyivel több élelmiszert vásároltak a fogyasztók.

A termények beértek, a teheneket fejni kell – a mezőgazdaságban nem tudják leállítani a gyártósort, ha éppen nincsen valamire kereslet.

A magyar baromfiágazat is azzal küzd, hogy a márciusi vásárlási láz óta drasztikusan visszaesett a kereslet, ám az állatokkal valamit kezdeni kell. Csorbai Attila arról beszélt a hvg.hu-nak, hogy a magyarországi cégek már jelentős veszteséggel működnek. A szakember kiemelte: a cégeket az is sújtja, hogy nemcsak Magyarországon, de hirtelen egész Európában túltermelés alakult ki, így az itt keletkező feleslegre sincs vevő külföldön. A piac zsugorodása miatt a fagyasztott termékeket készletezik, ezzel pedig legfeljebb a hűtőházak járnak jól, a feldolgozók nem. Most ott tartanak, hogy 24 ezer tonna baromfi van hűtőben, ennek az értéke 20 milliárd forint.

Képünk illusztráció

„Hetente 1000-1200 tonnával nő a fagyasztott készlet” – mondta Csorbai, aki szerint közel vannak már ahhoz, hogy megteljenek. Ha pedig ez megtörténik, a vágóhidak is leállhatnak, ez pedig a termelőket hozná nehéz helyzetbe. Első körben a termelést csökkenteni kell, ehhez szükség lehet a szülőpárok kivágására, a keltetőtojások megsemmisítésére. Ez utóbbiból 10-12 milliót kellene megsemmisíteni, ha hatvan forintjával számolják darabját, akkor ennek költsége nagyjából 600 millió forint lenne.

A víziszárnyasoknál még inkább drámai a helyzet, itt ugyanis a madárinfluenza is tarol. A múlt hétig már 4,5 millió víziszárnyast kellett leölni a madárinfluenza miatt, a Baromfi Termék Tanács elnöke a hatóságoktól azt az információt kapta, hogy a járvány még nem állt meg, elképzelhető, hogy a 2016-os madárinfluenza idején elszenvedett kár kétszerese is lehet az idei tombolás vége, ami megközelítheti a 20 milliárd forintot.

Világprobléma

A termelők és a feldolgozók világszerte súlyos gondokkal szembesülnek. Az Egyesült Államokban az éttermek, hotelek és iskolák bezárása miatt a gazdák a terményük, termékeik több mint felét nem tudják eladni, ezért több millió tonnányi árut kénytelenek veszni hagyni. A nemzeti fenntartható mezőgazdálkodás koalíció (NSAC) becslése alapján csak március és május között több mint 1,3 milliárd dolláros kár érte az amerikai farmereket.

Az amerikai tejtermelők szervezetének becslése szerint a farmerek naponta közel 14 millió liternyi tejet önthetnek ki, a teheneket ugyanis naponta többször fejni kell – akár van vevő, akár nincs. Egyetlen tojásüzem is 750 ezer tojást semmisít meg minden héten. A The New York Times számolt be arról, hogy Wisconsinban és Ohióban a gazdák több ezer liter tejet kénytelenek a szennyvízbe önteni, egy idahói farmer pedig félmillió tonna hagymát ásott vissza a földbe. De a traktorok és a gépek Amerika-szerte forgatják vissza a megtermelt zöldségeket a bab-, illetve káposztaültetvényeken is.

Ennél is nagyobb a probléma az állattenyésztésnél, amely tragikus csapdahelyzetbe került. Miután kiderült, hogy a feldolgozóüzemek és vágóhidak a járvány gócpontjainak számítanak, előbb a bezárásukról döntöttek, majd Donald Trump a nemzet élelmiszer-ellátása érdekében az újranyitásukról. A bezárás azonban elsősorban nem az ellátás miatt jelentett problémát: 10 millió baromfit és több millió sertést selejteznek ki a hűtőkapacitások szűkössége miatt.

A francia sajt sem kell

A friss élelmiszereket tároló raktárak Európa-szerte is elérték a kapacitásuk végét és megteltek. A BBC számolt be arról, hogy a holland halászok fele már nem hajózik ki a tengerre, ugyanis a gyenge kereslet miatt annyira leesett a friss hal ára, hogy egyszerűen nem éri meg nekik. Abbahagyták a munkát, és inkább a hajóikat újítják fel. Az Északi-tengerből fogott halak, így a nyelv-, a lepényhal és más egzotikus halak ára olyan alacsony, amire még nem volt példa. A világjárvány előtt a nyelvhal ára 14 euró volt kilogrammonként – most viszont csak 8 eurót kapnak érte.

Franciaországban 150 ezer tonna jó minőségű sajttól szabadultak meg, ugyanis nem tudták eladni a farmerek. Csak a múlt héten 1500 tonnát semmisítettek meg. Egy elzászi sajtkészítő, Florent Haxaire – egyben a helyi termelők érdekvédelmi szervezetének a vezetője – arról beszélt a BBC-nek, hogy a fogyasztók számára jelenleg a legfontosabb az eltarthatóság, nem a magas minőség, márpedig az általuk készített lágy munster sajt különlegességét az adja, hogy olyan tehenek tejéből készítik, amelyek gyógy- és fűszernövényeket legelnek, és frissen érdemes fogyasztani.

Belgiumban mostanra már hegyeket építenek az el nem adott burgonyából: több mint 750 ezer tonna áll a raktárakban az egyik leghíresebb belga specialitás, az olajban sült krumpli alapanyagából. Ezeket a terményeket eredetileg éttermekbe szállították volna, vagy külföldön adták volna el. Néhány burgonyatermesztő hajléktalanok étkeztetésére ajánlja fel a feleslegessé vált burgonyát, a belga burgonyatermesztők szövetsége, a Belgaprom pedig arra szólította fel a belgákat, hogy egyenek kétszer annyit, legalább heti kétszer sült krumplit.

Az Európai Bizottság rendkívüli intézkedésekkel igyekszik reagálni a helyzetre: az elmúlt hetekben a brüsszeli testület támogatási programokat indított a sajtok és más tejtermékek, a zöldség-gyümölcsök, borok, a burgonya, több hústermék magántárolásának finanszírozására – a kérdés az, mikor fogy el a hűtőkapacitás, és mit lehet tenni azokban az ágazatokban, ahol ez sem segítség.

Eltűntek a munkások

A brit tejtermelők is bajban vannak és kormányzati segítségre várnak, ugyanis hetente 5 millió liter tejet nem tudnak eladni a gazdákat tömörítő szövetség számításai szerint. Ennél is nagyobb gond azonban, hogy az utazási korlátozások miatt a mezőgazdaságban dolgozó kelet-európai idénymunkások mindössze harmada érkezett a szigetországba, ami súlyos problémákat okoz a betakarítás előtt áll termelőknél.

Németország is kénytelen volt engedni, hogy a korlátozások ellenére beutazzanak a lengyel és a román vendégmunkások, akikre nagyban támaszkodnak az eper- és spárgaültetvényeken az aktuális tavaszi aratás időszakában. A BBC-nek nyilatkozó német termelő is a szokásos munkások számának felével dolgozik jelenleg – a koronavírus-járvány miatt pedig az elültetett spárga felét sem tudták beszüretelni.

A vendégmunkások hiánya Magyarországon is súlyos gondokat okozott a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban. Nem véletlen, hogy a külügyi tárca komoly tárgyalássorozatot indított a határzárak bevezetése után, hogy a határmenti ingázók kapjanak felmentést a tilalmak alól, emellett a kötelező karantén alól is felmentették a vendégmunkásokat.

Koronavírus-világjárvány
A sorozat további cikkei

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.
Hirdetés
Martin Luther King idejébe kell visszamenni, ha meg akarjuk érteni, mi van Amerikában
hvg360 Nagy Gábor 2020. május. 30. 16:15

Martin Luther King idejébe kell visszamenni, ha meg akarjuk érteni, mi van Amerikában

Tüntetést, zavargást és fosztogatást váltott ki több amerikai nagyvárosban, hogy egy fehér rendőr brutális intézkedése nyomán meghalt egy afroamerikai, ami fölélesztette a társadalmi egyenlőtlenség és a jogi megkülönböztetés miatt lappangó indulatokat a fekete közösségben, de a tiltakozók messze nem csak feketék. A rendőr ellen vádat emeltek, de nem lesz egyszerű bizonyítani a szándékosságot.