Vállalkozás hvg.hu 2020. május. 22. 15:04

Ez a tavasz megmutatta, miért tévút az új paksi atomerőmű

A kormány a nukleáris és a napenergia keverékével képzeli el a hazai áramtermelés jövőjét, de a két technológia nem egészíti ki jól egymást. Paks II. 4 ezermilliárd forintba kerül, és várhatóan sok-sok óra lesz, amikor csak negatív áron tud majd termelni.

Két nagyon fontos fejlemény történt a magyar árampiacon áprilisban – hívja fel a figyelmet a G7-en megjelent véleménycikkében Felsmann Balázs, a REKK kutató főmunkatársa, a Magyar Energiakereskedők Szövetségének elnöke.

  • Az egyik, hogy soha még nem ért el olyan magas részesdést a megújuló energia a hazai áramtermelésben, mint április első hétvégéjén, amikor volt olyan óra, mikor több mint 27 százalék volt a megújuló áramtermelés részaránya.
  • A másik, hogy április 5-én reggel 10 és este 7 óra között 0 vagy negatív volt a villamos energia tőzsdei ára a magyar áramtőzsde (HUPX) másnapi piacán.

Negatív ár azért állhat elő, mert

nukleáris vagy ligniterőművek leállítása és újraindítása hosszú és költséges folyamat, ezért ezek az erőművek akkor is a piacon maradnak, ha a túltermelés miatt az ár rövid távon a negatív tartományba esik.

Magyarországon még nóvum a negatív ár, de Németországban tavaly 211 óra volt, amikor ilyesmi előfordult.

Felsmann Balázs e fejlemények kapcsán felvázol egy érdekes gondolatkísérletet: előrejelzés gyanánt a most május első két heti magyar áramtermelésben megnégyszerezte a napelemes termelést. Ez egyáltalán nem a valóságtól elszakadt forgatókönyv, a kormány saját energiastartégiája alsó hangon vár négyszeres növekedést a naperőmű-kapacitásokban.

A forgatókönyvben a déli órákban a magyar rendszer szinte minden nap nettó exportőri pozícióban lenne, vagyis amikor a naperőművek termelése csúcsra jár, akkor a rendszer több áramot termel, mint amennyire Magyarországnak szüksége van. „A termelési többlet igazi gondot a rugalmatlan, jelentős leállítási és újraindítási költséggel terhelt erőműveknek jelentené. Ezek az erőművek (jellemzően a nukleáris és szénerőművek) egyre többször szembesülnek majd azzal, hogy a felesleget csupán nagyon alacsony vagy negatív áron tudják értékesíteni, ami alapjaiban kérdőjelezi meg megtérülésüket” – írja Felsmann.

Magyarán ha bejön a rendszerbe sok új naperőművi áramtermelés, akkor bizonyos napszakokban túltermelés keletkezik, mivel a szén- és atomerőművek termelését nem lehet rugalmasan visszafogni, amikor nincs rájuk szükség. Magyarországon egy szénerőmű van, a mátrai, ezt nemrég vette meg Mészáros Lőrinctől az állam, és leszerelését illetve részleges átalakítását tervezi. Szóval a probléma a paksi erőművet érinti, egyelőre a működőt, később pedig az annak pótlására építendő újat. És mivel az még nem épült meg (sőt lényegében el sem kezdődött az építése) érdemes lenne megfontolni, megéri-e 4 ezermilliárd forintért felépíteni, ha várhatóan sok-sok óra lesz, amikor nemhogy ingyen, de veszteséggel termel majd.

A kormány szerint az atomenergia a nyerő, csak Paks II árát hagyták ki az egyenletből

Az új energiastratégia hat villamoserőművi forgatókönyvet vesz számításba, ezek közül csak egy van, amelyikben nem szerepel Paks II. A felépítendő atomerőmű árát egyik szcenárió sem veszi figyelembe, azzal együtt messze a Paks-mentes verzió lenne a legolcsóbb, bár több áramot kellene importálni, és más megoldásra lenne szükség a károsanyag-kibocsátás csökkentéséhez.

Felsmann szerint a megújulók terjedésével nem lehet és nem érdemes szembe menni. Egyébként ezt a kormány sem tervezi, a már említett energiastratégiában a naperőművi kapacitások jelentős bővülésével számol. Nem számol azonban a szélerőművi kapacitások növekedésével – a szélerőművek építését a kormány adminisztratív eszközökkel ellehetetlenítette. Pedig Felsmann szerint ezt érdemes lenne átgondolni, a szélerőművek sem termelnek egyenletesen, de termelésük sokkal kiegyenlítettebb, mint a naperőműveké. Ha úgy tetszik, a szél akkor is fúj, amikor nem süt a nap. Az ingadozó naperőművi termelés kiegyenlítésére gázerőművek lennének a legalkalmasabbak, ezek termelése ugyanis rugalmasan szabályozható. Költségük pedig közel sincs a paksi bővítéséhez.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Élet+Stílus Vándor Éva 2020. október. 19. 20:00

Vajon „Isten keze” elér-e a Legfelsőbb Bíróságig?

Amy Coney Barrett főbírói jelölésével reflektorfénybe került egy egészen mostanáig kevéssé ismert, titokzatos vallási közösség, ezzel együtt pedig a kérdés, hogy a hit pontosan milyen mozgatórugóként működhet egy ember szakmai döntéseiben. Különösen, ha az a szakma alkotmánybírósági kérdésekre keresi a választ.