Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Kelepcébe kerültek a hazai utazási irodák: ügyfeleik értelemszerűen visszakérnék a korábban befizetett és elmaradt utak árát, hiszen bizonytalan, mikor lehet egyáltalán utazni. Az irodák azonban azt a pénzt már továbbutalták a szolgáltatóknak. Míg számos EU-tagállam rugalmasnak bizonyult abban, hogy segítsen a súlyos likviditási gondokkal küzdő utazási irodákon, a magyar kormány még nem hozott ilyen döntést, pedig az EU is megengedi, hogy eltérjenek az uniós szabályoktól.
Külföldi üdülések helyett törölt utak, határzárak, kijárási korlátozások és szigorú intézkedések határozták meg a koronavírus-járvány miatt az elmúlt időszakot. Ha az utazás meghiúsul, a szervezett utazási formákról rendelkező uniós irányelv 14 napon belüli visszatérítést ír elő. Ez az utasok érdekeit szolgálja – ami fontos, különösen most, hogy maguk a fogyasztók számár is kiszámíthatatlan a jövő –, a koronavírus azonban a turisztikai ágazatot is eddig nem látott helyzet elé állította. A szabályok betartása most sok utazási iroda számára a halálos ítélet lehet.
Nincs ez másképp Magyarországon sem, ahol a KSH több mint 1000 utazásszervező és -közvetítő vállalkozást tart számon, amelyek most az utasok és a szolgáltatók közé szorultak. Különösen az utazási irodák vannak nehéz helyzetben: ők ugyanis nem „ülnek” a befizetett utak árán, hanem azt továbbutalják a szálláshelyeknek, légi- és hajóstársaságoknak.
A válság első áldozata lett az egyik meghatározó utazási iroda, a 25 éve működő Robinson Tours. A cég azért is törhetett meg, mert az uniós – és az ezt követő magyarországi – szabályozás alapesetben nem ad felmentést az alól, hogy a meghiúsult út 14 napon belül vissza kellene fizetnie az utasnak. A Robinson fizetett is több száz utasnak, újabb foglalások azonban nem érkeznek, a helyzet rendeződését pedig kilátástalannak látták, így döntöttek a bezárás mellett. Az iroda az oldalára kitett közleményben azt írja, miközben a kormány munkahelymegtartó és vállalattámogatási intézkedései számukra nem nyújtanak tényleges segítséget, az utazási irodákat sokkal nagyobb kötelezettségvállalásra kényszerítik, mint amilyen lehetőséget biztosítanak nekik a külföldi partnereik. Magyarul: nincs összhangban a magyar szabályozás a külföldi szabályozással.
A Robinson Tours sorsára juthat több magyar utazási iroda is. Nem véletlen, hogy – bár erre elvben nincs lehetőség – többen közülük éltek azzal a megoldással, hogy a visszatérítés helyett egy későbbi útra felhasználható utalványt (vouchert) kínálnak: a Vista, a Budavárs Tours és az IBUSZ is így tesz.
A példák pedig folytathatók: egy olvasónk júniusi buszos utazását mondta le az egyik hazai utazási iroda a hét elején, kompenzációként pedig csak az átfoglalást ajánlotta. Máshol a még januárban befizetett repülős útról szóló szerződésben a kikötött 10 ezer forintos bánatpénzt (ezt az utas fizeti az utazásszervezőnek, ha mégsem utazik el) módosították nagyobb összegre, az út árának 10 százalékára. Hatvan napon belüli lemondás esetén lenne jogosult erre az összegre az iroda, és olvasónk csak hosszas levelezés után, illetve a fogyasztóvédelem bevonásával érte el, hogy a 10 ezer forintos kikötés maradjon érvényben. Arra is sokan panaszkodtak a hvg.hu-nak, hogy az irodák nem tartják a törvény által előírt 14 napot: többen régebb óta várnak a befizetett összeg visszatérítésére, miután elutasították az utalvány lehetőségét.
Hogyan lehetséges, hogy egyes irodák pénz helyett vouchert ajánlanak? Megkeresésünkre a cikk megjelenéséig a Budavár Tours ügyvezetője reagált, aki úgy nyilatkozott: az utasok számára lehetőség van lemondásra, visszatérítés kérésére és utalványra is, és mindezzel jogkövetőek.
Az ellentmondás feloldása egyszerű: az Európai Utazási Irodák Szövetsége (ECTAA) még március közepén kezdeményezte – tekintettel a járványveszélyre – az Európai Bizottságnál a visszatérítési szabályok életszerű és rugalmas alkalmazását. Az ECTAA a hvg.hu megkeresésére megerősítette azt is, hogy bár a visszatérítésről is rendelkező uniós irányelv hatályos, de
a tagállamoknak lehetőségük van megengedni az utazásszervezőknek, hogy utalványt biztosítsanak a visszatérítés helyett, és ez több európai országban meg is történt – Magyarországon azonban még nem.
Kötelezettségszegési eljárás nem indult egy ország ellen sem, sőt már március 27-én Didier Reynders, az Európai Bizottság jogérvényesülésért felelős biztosa is tájékoztatta a tagállamokat az említett lehetőségről.
Ezt erősítette meg a bizottság múlt szerdán kiadott ajánlása. E szerint abban az esetben, ha az utaztató mondja le az utat, két lehetősége van az utasnak: a visszatérítés (amelyet kérhet pénzben vagy utalványban), illetve az átfoglalás. A jelenlegi helyzet bizonytalanságából adódóan azonban az előbbi az alapopció, az utasnak pedig kifejezetten bele kell egyeznie abba, hogy utalványt kapjon, és ha ezt nem szeretné, úgy joga van visszakapni a pénzét. Vagyis az EU
elfogadhatónak tartja az utalványokat, ha azok önkéntesek, kellően biztosítottak és visszatéríthetőek.
A kellő biztosítás természetesen azt jelenti, hogy az utazásszervezőnek akkor is garantálnia kell az összeg visszatérítését, ha időközben megszűnik.
Van azonban még egy csavar: a bizottság csupán ajánlást adott ki, vagyis nem kötelező érvénnyel módosította a vonatkozó irányelvet, csupán lehetőséget adott rá.
A likviditási gondokkal küzdő cégek megsegítése azonban az országok hatáskörébe tartozik.
A hazai vállalkozások úgy érzik, versenyhátrányba kerülnek, mert a hazai szabályozás nincs összhangban a több európai országban már bevezetett rendelkezésekkel. Franciaországban, Hollandiában, Spanyolországban, Görögországban, Olaszországban vagy Portugáliában például a légitársaságok, szálláshelyek, hajózási cégek, vagyis az utazási irodák külföldi partnerei nem kell, hogy visszafizessék a meghiúsult út befizetett költségeit. Ehelyett 1-2 éven belül beváltható utalványokat, kuponokat adnak a befizetett összeg értékében, ez biztosítja az ottani piac későbbi forgalmát és a szolgáltatók túlélését. Sok légitársaság is vouchereket ajánl fel visszatérítés helyett, vagy csak több hónap után fizet, ami segíti őket abban, hogy megmaradjon a likviditásuk. A lépés logikus, hiszen már látszik, egyre több légitársaság indítja újra a nyár közepétől a járatait.
A hvg.hu megkeresésére a Magyar Turisztikai Ügynökség azt közölte: az Európai Unió utazási csomagról szóló irányelve a 14 napos fizetési határidő be nem tartása esetére eljárást helyez kilátásba. Guller Zoltán, az MTÜ vezérigazgatója azonban nemrég egy podcastben is megerősítette azt, hogy a visszatérítésre vonatkozó szabályozással két komoly érdek ütközik: a gazdasági érdek és a fogyasztóvédelem. Ezért összeurópai megoldást tart szükségesnek – arról azonban egyelőre nem esett szó, hogy az időközben megszületett bizottsági ajánlás alapján módosít-e a vonatkozó rendeleten a kormány.
Molnár Judit, a Magyar Utazási Irodák Szövetségének elnöke már korábban is jelezte: az utazási irodáknak komoly segítség, hogy a szakma bekerült az átmeneti járulékfizetési kedvezményt biztosító veszélyeztetett tevékenységi körbe, de további intézkedésekre volna szükségük. Számukra ugyanis csak a probléma egyik fele, hogy határozatlan ideig elesnek a bevételeiktől, a lemondott utak díjainak visszafizetése tovább rontja a likviditási helyzetüket.
Ezért szeretnék elérni azt, hogy
a fel nem használt utakért az irodáknak egy évig ne kelljen visszafizetniük az utasoknak azt a pénzt, amelyet ők sem kapnak vissza a szolgáltatóktól.
A hazai utazási irodáknak azonban egyelőre nincs választási lehetőségük: teljesíteniük kell, ha az ügyfelek visszatérítést akarnak. És ők gyakran határozottan ezt kérik – nem csak elvi okokból. Annak ugyanis, aki elveszítette az állását, de akár csak csökkent a bevétele, nem feltétlenül a lefoglalt külföldi út lebeg a szeme előtt, hanem próbál minden forintot megfogni – pláne, hogy fogalma sincs, mikor lehet egyáltalán újra szabadon utazni. És az is kérdés, hogy ha már egyáltalán lehet is, mer-e? A visszatérítések szabályozása nem csak az utazásszervezők számára jelentene mentőövet. Miután a kormány augusztus 15-ig megtiltotta az 500 főnél nagyobb tömegrendezvények szervezését, Kádár Tamás, a Sziget Fesztivál főszervezője is felvetette, szükség lenne egy olyan jogszabályra, amely meghatározná a visszatérítések mikéntjét: ez nem csak a nemzetközi befektetői háttérrel stabil gazdasági helyzetben levő Szigetet hozná kedvezőbb helyzetbe, de még inkább a kisebb, náluk most sokkal nagyobb problémákkal küzdő koncertszervezőket is.
A garanciát a túlélésre persze a nemzetközi turizmus mielőbbi újraindulása, a határok megnyitása jelentené. A MUISZ tapasztalatai szerint az utasok egy része kivár, különösen a nyár második felére vagy őszre tervezett utazásoknál. Egyelőre ott tartunk, hogy az első nagyobb lemondási hullám húsvét utánra alábbhagyott; a hazai utazási irodák jelenleg 40 ezer főt is meghaladó foglalási állománnyal rendelkeznek.
