A nyugdíjszabályokban a legtöbbször azoknál is a minimálbért veszik figyelembe, akik az ennél jóval magasabb bérminimumot kaphatják, de vannak kivételek.
A nyugdíj számításakor fontos, hogy mennyi a minimálbér – viszont sokan, akik a minimálbérnél magasabb garantált bérminimumot kapják, felvetik, hogy az ő esetükben nem a bérminimummal kell-e számolni. Az Adózóna összeszedte a szabályok részleteit: a minimálbér és a garantált bérminimum közötti differenciálás az egyéni és társas vállalkozók járulékfizetési kötelezettsége megállapításakor jelenik meg.
A tb-törvény valóban nem definiálja a kötelező legkisebb munkabér fogalmát, azonban a munka törvénykönyve, valamint kormányrendeletek minimálbérként a kötelező legkisebb munkabért jelölik meg.
A nyugdíj mértéke, illetve a folyósítása ráadásul független az érintett személy iskolai végzettségétől, a korábban betöltött munkakörétől, munkajogi állásától.
Ha azonban a biztosított vállalkozó, akkor a minimálbér alatt a bérminimum havi összegét kell érteni, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett tevékenysége vagy a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel.
Az általános forgalmi adó és más adószabályok gyakorlati alkalmazásához segítséget nyújt a HVG Adó 2020 adószakértők közreműködésével készített különszáma.
* * * Hogyan egészíthető ki az állami nyugdíj?
A majdani állami nyugdíj szinte biztosan nem lesz elég az aktív korban megszokott életszínvonal fenntartására. Egy megtakarítás azonban megfelelő jövedelemkiegészítést biztosíthat. Ráadásul nyugdíj-előtakarékosság választásával 20% állami támogatás is elérhető. A Bankmonitor nyugdíjmegtakarítás-kalkulátora megmutatja, hogy egy adott összegű havi megtakarítás mekkora nyugdíjkiegészítést jelenthet majd.