Vállalkozás MTI 2019. június. 10. 17:08

Mégsem fog egyesülni az ING és a Commerzbank?

Egy múlt heti hír ellenére valószínűleg nem jön létre a holland ING Groep és a Commerzbank német pénzintézet összeolvadása.

Még csütörtökön közölte a Bloomberg, hogy a német kormány egy európai "pénzügyi nagyágyú" létrehozása érdekében tanulmányozza a Commerzbank és a holland ING Groep összeolvadásának a lehetőségét. Ezzel szemben a Handelsblatt német gazdasági napilap pénzügyi forrásokra hivatkozva hétfőn arról számolt be, hogy az ING menedzsmentje már vagy másfél hónappal ezelőtt megmondta, hogy nem kérnek az összeolvadásból.

Ralph Hamers, az ING vezetője június elején arról beszélt, hogy "korlátozott" értelmét látja az Európai Unión belüli határokon átívelő bankegyesülésnek mindaddig, amíg nincs kész a bankuniós terv. Martin Zielke, a Commerzbank vezérigazgatója májusban azt mondta, hogy nyitottak a vállalategyesülésre azután is, hogy az erről szóló egyeztetések megszakadtak a Deutsche Bankkal az év elején.

Az ING a legnagyobb kereskedelmi bank a Benelux államokban és a harmadik legnagyobb Németországban a Deutsche Bank és a Commerzbank után.

Csütörtökön a Bloomberg egyebek között arról jelentett a helyzetet jól ismerő forrásokra hivatkozva, hogy az ING és a Commerzbank egyesüléséről már egyeztetett Berlinben Wopke Hoekstra holland pénzügyminiszter és Jörg Kukies német pénzügyminiszter-helyettes. Az idézett források szerint Berlin azt szeretné, ha az új bank székhelye Németországban lenne. A német államnak 15,5 százalékos részesedése van a Commerzbankban és ezzel a bank legnagyobb részvényese.

A Commerzbank részvényára legkorábban kedden reagálhat a Handelsblatt értesülésére, mivel hétfőn zárva van a frankfurti értéktőzsde. Pénteken a Commerzbank árfolyama 0,26 százalék csökkenéssel, 6,25 eurón zárt.

Az ING Groep árfolyama röviddel a hétfői kereskedés leállítása előtt 2,47 százalékos drágulással, 10,10 eurón állt az amszterdami értéktőzsdén.

hvg360 Tiszóczi Roland 2024. november. 30. 07:00

Európának a katonai kiadások duplája sem lenne elég, ha az USA nélkül kellene védenie Ukrajnát

Donald Trump úgy vélekedhet, hogy legyen most tűzszünet a jelenlegi ukrajnai frontvonalon, Európa pedig oldja meg önerőből a térség biztonságának későbbi fenntartását. Ennek oka részben az, hogy az Egyesült Államoktól a közel-keleti és a csendes-óceáni térség növekvő feszültségei is igénylik az erőforrásokat. Kérdés, mennyi pénz és főként mennyi idő kell az európai hadiipar felfuttatására. Ami Magyarországot illeti, a honvédségi beszerzéseket intéző állami cég elleni kibertámadásban kiszivárgott dokumentumok szerint a jövőben feltehetően annyit sem költ majd védelemre, mint amennyit a NATO-ban vállalt.