Vállalkozás hvg.hu 2018. november. 24. 12:36

Ezért nem mindegy, hogyan alkalmazza egy cég a saját tulajdonosát

Egy kft. többségi tulajdonosa nyugdíjas társas vállalkozóként dolgozik a cégben. Az ügyvezető a kisebbségi tulajdonos, de ő személyesen nem működik közre, és most az ügyvezetésről is szeretne lemondani. A többségi tulajdonos így ügyvezető és személyesen közreműködő is lesz. Jogszerű-e ez? A többségi tulajdonos elláthatja-e a személyes közreműködését munkaviszonyban akkor, ha az ügyvezetést munkaviszonyban végzi? – kérdezték az Adózónától.

Az első kérdésre egyszerű a válasz: nincs akadálya annak, hogy a tulajdonos munkaviszonyban lássa el az ügyvezetői teendőket, annak ellenére sem, hogy nem lesz meg az alá-fölérendeltségi viszony. Sőt, ha a kft. átalakulna egyszemélyes társasággá, abban az esetben is jogszerű megoldás lenne.

A másik felvetés jóval összetettebb. Ha a kft. ügyvezetője munkaviszonyban végzi a vezető tisztségviselői feladatokat és egyidejűleg más munkát is végez, melyet nem munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban lát el, akkor "többes jogviszonyban" állónak minősül. De ha a vezető tisztségviselést megbízási jogviszonyban végezné, mellette személyesen is közreműködne a társaságban (nem munkaviszonyban és megbízásban), és más cégnél heti 36 órás munkaviszonyban is állna, akkor társas vállalkozónak minősül, a másik cégnél pedig a munkaviszonyra vonatkozó szabályok az irányadók.

További részleteket az Adózónán olvashatnak.

Címkék
hvg360 Tiszóczi Roland 2024. november. 30. 07:00

Európának a katonai kiadások duplája sem lenne elég, ha az USA nélkül kellene védenie Ukrajnát

Donald Trump úgy vélekedhet, hogy legyen most tűzszünet a jelenlegi ukrajnai frontvonalon, Európa pedig oldja meg önerőből a térség biztonságának későbbi fenntartását. Ennek oka részben az, hogy az Egyesült Államoktól a közel-keleti és a csendes-óceáni térség növekvő feszültségei is igénylik az erőforrásokat. Kérdés, mennyi pénz és főként mennyi idő kell az európai hadiipar felfuttatására. Ami Magyarországot illeti, a honvédségi beszerzéseket intéző állami cég elleni kibertámadásban kiszivárgott dokumentumok szerint a jövőben feltehetően annyit sem költ majd védelemre, mint amennyit a NATO-ban vállalt.