Letöltendő börtönre ítélte a Szegedi Járásbíróság kedden hirdetett ítéletében a SZEVIÉP vezetőit. Az első rendű vádlottat, 5 év 2 hónap fogházra, a másodrendű vádlottat 6 év börtönre, míg a harmadrendű vádlottat 5 év 2 hónap letöltendő börtönre ítélték. Azt viszont már elutasította a bíróság, hogy a másodfokú eljárásig letartóztassák őket, ugyanis az ügyész ezt kérte a bírótól, szerinte a büntetés súlya miatt, akár el is szökhetnének a cégvezetők. A másodrendű vádlott egyébként bűnügyi felügyelet alatt áll egy másik ügy miatt, amelyben a nyomozás a mórahalmi Mini Hungary Park miatt folyik.

Bár a vád egyetlen pontban nem említett semmiféle politikai szálat, ahogy a bíró sem az ítélet indoklásában, a kormánypárti politikusok, a múltkor éppen Lázár János egy interjúban, előszeretettel emlegetik a büntető ügyet kapcsolatba hozva Botka László, szegedi szocialista polgármesterrel.

Még 2013 – ban kezdtek el nyomozni az ügyben, mivel a SZEVIÉP 2010-ben bejelentett csődeljárásában, illetve a valamivel később elindult felszámolásban szabálytalanságokat gyanítottak az alvállalkozók közül többen, akiket a SZEVIÉP az elvégzett munkájuk után nem fizetett ki. A legnagyobb felháborodást az váltotta ki még 2010-ben, hogy az M43-as autópálya Szeged és Makó közötti szakaszának építkezésén fizetés nélkül dolgoztak a kisvállalkozók, ekkor több tüntetést is tartottak az alvállalkozók, még a sztráda alapjának elbontását is kilátásba helyezték.

A cég a térség meghatározó építőipari vállalkozása volt, a gazdasági mutatók azonban 2008-tól romlani kezdtek, majd az esedékes tartozásait sem tudta határidőben maradéktalanul teljesíteni, 2010 áprilisában fizetésképtelenné vált, júniusban csődeljárás indult ellene. A hitelezők között nem jött létre csődegyezség, ezért a bíróság 2010 augusztusában csődeljárás során elrendelte a zrt. felszámolását. Több mint ötszáz hitelező jelentett be összesen 6,5 milliárd forintnyi igényt, ebből eddig csupán egymilliárd forintot elégítettek ki.

Ekkor kezdtek többen is nyomozni a hoppon maradtak közül, végül 2013-ban egyikük feljelentést tett, majd 2015-ben vádat is emeltek a cég ellen csődbűncselekmény gyanújával, a vádlottak a cégvezetők lettek.

A vádirat szerint a vádlottak éveken keresztül, 2008 második felétől már a folyamatosan érkező fizetési felszólítások ellenére "egyfajta pénzügyi intézményként működtették a céget", a társaság jegyzett tőkéjét meghaladó nagyságú, milliárdos kölcsönöket nyújtottak. Ebből 1,5 milliárd forintnyi adósságot eredményező hitelt úgy helyeztek ki a cég tulajdonában álló gazdasági társaságoknak, valamint magánszemélyeknek – köztük saját maguknak –, sportszervezeteknek, hogy a visszafizetésére vagy behajtására nem volt esély. Az ügyész hangsúlyozta, a vádlottak felelősek azért, hogy a cég anyagi nehézségei elmélyültek, és a társaság végleg fizetésképtelenné vált.

A védelem azzal érvelt, hogy a nyomozás hiányos és felületes volt, védenceik szerint éppen a kölcsönök nyújtása volt gazdaságilag a legésszerűbb. A 2007-ben és 2008-ban is nyereséggel zárt a cég, csak akkor vágtak bele fejlesztésbe, ha az nyereségesnek tűnt.

A Szegedi Járásbíróság szerint a cégvezetők bűnösök, mindhármat letöltendő börtönre ítélte, az első rendű vádlottnak azért fogházban kell letöltenie a büntetését, ha a másodfokú bíróság is helyben hagyja az ítéletet, mert az egészségi állapota megromlott. A kiszabott szabadságvesztés mértéke sem csekély, öt és hat évet szabott ki a bíró. A károsultaknak a pénzükre még várni kell.

A felszámolóbiztos még a tárgyalás előtt írásban bejelentette, hogy a három vádlottal szemben egyetemlegesen 1,1 milliárd forint polgári jogi igényt akar érvényesíteni, az ügyész azt kérte, hogy a polgári jogi igényeket a 793 millió forint meg nem térült követelés erejéig bírálja el. Korábban az állam nevében eljáró jogtanácsos pedig 2,389 milliárd forint polgári jogi igényt jelentett be a Szeviép-károsultak rendkívüli kárrendezése során 146 hitelezőnek kifizetett összegnek megfelelően. A bíró ezeknek a felszámolóbiztos igényét elutasította, az államot pedig polgárjogi útra terelte.

Bár a bíróságon a politikai szál nem merült fel, Szabó Bálint, aki a per folyamán a károsultak képviselőjeként többször is felbukkant, és többször a szegedi városvezetéssel, a szocialista párttal hozta összefüggésbe a vádlottak vezette céget. Szabó most azt jelentette be, hogy kifejezetten egy cég ellen feljelentést tesz csalás, csődbűncselekmény és pénzmosás miatt. Ez a cég, a Biztonsági Üzem Kft, amely egyike volt annak a vádban is szereplő tizenkét cégnek, amelyek számára a SZEVIÉP kölcsönöket nyújtott, a bíróság szerint ésszerűtlenül. A Kft ügyvezetője a vádban is szereplő időszakban az a férfi volt, aki jelenleg a szegedi önkormányzat működtette repülőtér vezetője.Az kevésbé érintette meg Szabót, hogy a szegedi bíróságon folyik egy büntetőper, amelyben hútlen kezeléssel vádolnak egy céget, amely szintén kapott kölcsönöket a SZEVIÉP-től. Ez a másik ügyben megvádolt cég Kecskemét sportéletében játszott fontos szerepet, ahol hosszú évek óta kormánypártiak vezetik a várost.