Vállalkozás hvg.hu 2018. november. 06. 05:15

Alig élnek túl pár évet a középvállalkozások Magyarországon

A közepes méretű cégek tizede számít csak növekedni képes cégnek, ráadásul a bajt nem lehet egyedül a válságra fogni.

Kicsi az esély, hogy egy magyar középvállalkozás túlél néhány évet – állapította meg a Tárki most kiadott Társadalmi riportja. Ez már csak azért is nagy baj az elemzés szerint, mert a jól működő gazdaságokban minél nagyobb egy cég, annál valószínűbb, hogy hosszú távon fennmarad.

A Tárki 3350 olyan közepes méretű, azaz 50-249 főt foglalkoztató céget vizsgált meg, amely 2000-ben már létezett. Ezeknek a sorsa az azóta eltelt több mint másfél évtizedben így alakult:

  • 1800 teljesen megszűnt
  • 900 annyira összezsugorodott, hogy már nem minősül közepes méretűnek: 600 kisvállalattá alakult át, 300 pedig 5 főt sem foglalkoztató mikrovállalattá ment össze.
  • Utóbbiak közül 170 vagy egyetlen dolgozóval működik, vagy egy fizetett alkalmazottja sincs már.
  • 600 maradt középvállalat, ezek felében tudták növelni is a létszámot.
  • 50 olyan volt, amely nagyvállalattá tudott válni.

Vagyis a közepes vállalkozások nagyjából tizede számít növekedni képes cégnek.

Logikus a felvetés: teljesen természetes a piacgazdaságban, hogy cégek megszűnnek, és a helyükre újak lépnek. Csakhogy az esettanulmányokban túl sok a zsugorodó, és túl kevés a sikeres középvállalat. A vállalatok megszűnése ráadásul folyamatos volt, nem lehet a bajokat egyedül a 2008-as válságra fogni. Sőt, még csak azt sem lehet mondani, hogy ha egy cég sok időt túlélt, akkor sokkal jobb esélyei lennének.

A középvállalati kör különösen gyenge a magyar gazdaságban. A mienkhez hasonló méretű országok közül például Csehországban 6600, Ausztriában 5200 ilyen cég működött a legfrissebb, 2016-os Eurostat-adatok szerint, nálunk pedig csak 4300.

De mit tudnak azok a cégek, amelyek nagyvállalatokká váltak, vagy középvállalatként tudtak növekedni? Az elemzés talál néhány közös pontot ezek között. A legtöbb sikeres vállalatnál például egyre fontosabb, hogy külföldre adják el a termékeiket: másfél évtized alatt 12-ről 20 százalékra nőtt az exportjuk aránya a teljes értékesítésükön belül. Közös jellemző az is, hogy hosszú lejáratú hitelt vettek fel, általában egy olyan fejlesztéshez, amely a cég létszámának a bővítésével is együtt járt. Az nem csoda, hogy a sikeres cégek egy dolgozóra jutó hozzáadott értéke 10-15 százalékkal magasabb volt az összes vállalkozás átlagánál. Ez viszont együtt jár azzal, hogy a fizetések is magasabbak: a növekvő cégek egy főre jutó bérköltsége szintén 10-15 százalékkal magasabb az összes vállalatnál mért átlagnál.

* * * Támogatott hitel vállalkozások számára

A Széchenyi Kártya Program némileg megváltozott feltételekkel, Széchenyi Kártya Program MAX+ néven folytatódik 2023-ban. Ennek köszönhetően év végéig fix 5 százalékos kamat mellett kaphatnak kölcsönt céljaik megvalósításához a vállalkozások. Ez a jelenlegi piaci kamatozású vállalkozói hitelekhez képest 12-18 százalékos kamatelőnyt jelent. A Bankmonitor Széchenyi Hitel kalkulátorával a vállalkozások ellenőrizhetik, hogy milyen támogatott hitelt igényelhetnek.

Kult Balla István, Németh Róbert 2024. november. 30. 20:00

„Ez az első olyan lemezanyag, aminek az írása közben józan voltam” – Analog Balaton-interjú

„A leszaromság is abból jöhet, hogy csináljuk, amit szeretünk, és nem kell magunkat megerőltetni” – írja le a nemrég Repedés című albummal jelentkező Analog Balaton a hozzáállásukat a világhoz. Szomorú-e a mai popzene? Milyen volt a tagok – Zsuffa Aba és Vörös Ákos – híres Kinizsi utcai albérlete? Miben más józanul dalokat írni, mint a korábbi gyakorlat? Interjú.