Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Az óvodát éppen most kezdő Dávidot pár hónap után eltanácsolták. Nem bírtak vele a pedagógusok. Szülei most attól a központtól remélik a megoldást, amely a gyermekek komplex fejlesztésében segít. Igaz, nem ingyen, két magánvállalkozás kezdeményezéséről van szó.
Azt közölték velünk az óvodában, hogy nem tudnak mit kezdeni Dáviddal. Több szülő is kérte, hogy távolítsák el a kisfiunkat, mert harapdálja a többieket. Elkönyvelték rossz gyereknek
– idézi fel Petra a friss élményeiket. A házaspár éppen megbeszélésen van abban a fejlesztő központban, amely alig egy hete indult Szegeden, lényegében két magánkezdeményezés, a Gemma Központ és a Szent Vincent Rehabilitációs Központ közös vállalkozásaként. A Gemmáról már írtunk korábban, sérült gyermekekkel foglalkoznak, szintén magánkezdeményezésre. Most egyelőre kísérletként indult el a komplex fejlesztés, amellyel azt próbálják megelőzni a szakemberek, hogy egyes fejlődési problémák, lemaradások miatt újabb és újabb gondok alakuljanak ki, amelyek miatt akár az adott oktatási intézményből is távoznia kell egy gyermeknek. A Központban dolgozó csapatban pszichológusok, gyógytornászok, logopédusok, gyógypedagógusok együtt veszik kezelésbe a hozzájuk forduló, bármely korcsoporthoz tartozó gyerekeket, fiatalokat.
Tavaly karácsonyig süket volt a kisfiú
„Dáviddal több nehézségünk is volt, tavaly karácsonyig nem hallott, egy műtéttel sikerült a hallását visszaadni” – magyarázza Petra, Dávid édesanyja, aki azt is elmeséli, hogy tejallergiás és asztmás is volt a kisfiú. Végeredményben nem is csoda, ha nehézségei adódtak a más gyerekekkel való kapcsolat kialakításában. A szülők szerint a bölcsődében is megállapították már a szakemberek, hogy fejlesztésre van szüksége Dávidnak, így a foglalkozásokat el is kezdték januárban, de úgy tapasztalták, hogy alig haladnak, mert kevés a szakember. „Az ovis csoportban huszonnyolcan vannak, nem is csoda, ha a két óvónő és a dajka nem tud külön foglalkozni minden gyerekkel” – teszi hozzá Péter, Dávid apukája. A „szakításra” végül a harapdálások miatt került sor, ezzel nem tudtak már mit kezdeni.
Miközben a szülők a Központ irodájában beszélték át a kisfiúval történteket a fejlesztő komplexum programvezetőjével, Berta Évával, addig a szomszédos szobában Dávid két szakemberrel játszott. Ők mérték fel a kisfiú készségeit, képességeit.
Egy álom vált valóra
„Évekkel ezelőtt Szentesen dolgoztam logopédusként, de a munkám során gyakran azt tapasztaltam, hogy a gyermeknek, akivel éppen foglalkoztam, más típusú fejlesztésre is szüksége volna, így nekem egy álmom vált valóra ezzel a központtal” – fog bele Berta Éva, a Gemma Központ és a Szent Vincent rehabilitációs Központ közös vállalkozásának a vezetője.
A Gemma Központ, amelynek egyébként Berta Éva a szakmai vezetője, évekkel ezelőtt, szintén magánerőből indult, hogy halmozottan és súlyosan sérült gyermekeket, fiatalokat fejlesszen. Tulajdonképpen azzal is az állami ellátás lyukait tömték be: először besegítve, majd 2014 óta oktatási intézményként, ez utóbbival már állami normatívára is jogosultak. A Szent Vincent Rehabilitációs Központ pedig a Gemmától függetlenül működik szintén évek óta, ugyancsak magánvállalkozásként, főként stroke után lábadozóknak, Parkinson-kórban szenvedőknek, traumás agysérülteknek nyújt rehabilitációs támogatást. Most ez a két magánszervezet fogott össze úgy, hogy a Szent Vincent Rehabilitációs Központ a saját épületében a saját eszközeit, a Gemma Központ pedig a szakembereket adja a közösbe.
„A szülő megkapja a visszajelzést az óvodától, iskolától, hogy viselkedési, magatartás zavarai vannak a gyereknek, nem tanult meg olvasni a kitűzött határidőig, nem tud lépést tartani. Aztán belevetítenek olyan tüneteket, olyan diagnózisokat, amelyek nem feltétlenül valósak, inkább ráépülnek a valódi problémára” – magyarázza Berta Éva a vállalkozásuk lényegét. Példának azt hozza fel, hogy egy koraszülött gyermek valamiben eltér a fejlődésében a kortársaitól, majd az intézményekben, ahol a társaihoz igazodva kellene haladnia, nem tudja felvenni a ritmust. Ha nem nyúlnak bele ebbe a folyamatba időben, akkor könnyen előfordulhat, hogy újabb és súlyosabb problémák alakulnak ki. „Göngyölődnek az eltérések” – fogalmaz Berta Éva, aki szerint mindez kudarcos élethez vezethet. A központban arra van lehetőség, hogy a logopédusok, gyógytornászok, pszichológusok, gyógypedagógusok közösen, az adott gyermek jól működő funkcióira építve dolgozzanak ki személyre szabott fejlesztési tervet.
Magad uram, ha szolgád nincsen
Dávid esete a példa arra, hogy az óvodákban a pedagógusnak nincs lehetőségük személyre szabottan foglalkozni egy-egy problémás gyermekkel. A rászorulók az előírt fejlesztéseket különböző időpontokban és helyen kapják meg, ráadásul szakemberekből is hiány van. Egy autizmus gyanúval diagnosztizált kisfiú esetében például évekkel ezelőtt egy falu óvodájában írták elő a fejlesztést. A szakmai grémium álláspontja az volt, hogy a kétéves fejlesztés után majd újra megvizsgálják, hogy valóban autista-e. Az anyuka meg halálra aggódta magát, miközben azt látta, hogy a gyógypedagógus állandóan rohan, mert más gyerekhez is kell mennie más településre. Végül magánutat választottak, és otthon is nagy erőfeszítéseket tettek a kisfiú érdekében, így elérték, hogy amikor az iskolai beíratásra került sor, addigra már integrált osztályba mehetett a fiú.
A fejlesztésre szoruló gyerekek szűrését a pedagógiai szakszolgálatoknál végzik, a szakmai bizottságok itt diagnosztizálják az eltéréseket, meghatározzák, hogy milyen fejlesztésre van szükségük az érintetteknek. A szakemberhiány ezen a területen is óriási, főként a kisebb településeken nincs állandó fejlesztő, hanem az anyaintézményből járnak ki. A Csongrád megyei Pedagógiai Szakszolgálat a honlapján közzétett, a 2017/18-as tanévre vonatkozó munkatervben azt elismerte, hogy lényegében folyamatosan gondokkal küzdenek, főként a tantermek hiánya, szűkössége miatt, de az is probléma, hogy nincs elég gyógytornász, nincs elég és logopédus. A helyzet orvoslására egyelőre nics recept.
