Vállalkozás hvg.hu 2018. október. 10. 12:56

Nem fizetik ki a csaló brókerek az MNB-s bírságokat

Egyre keményebben lép fel az Magyar Nemzeti Bank (MNB) az illegális pénzügyi szolgáltatók ellen, de a társaságoknak csak töredéke fizeti be a büntetést, és akad, mely továbbra is vígan működik.

Az MNB csak idén tizenegy gazdasági társaságot és egy magánszemélyt tiltott el véglegesen a jogosulatlan pénzügyi tevékenység folytatásától, valamint további négy szolgáltatónál még folyamatban van az eljárás – írta a Világgazdaság. A már eltiltottak közül csak egy cég nem kapott bírságot, a maradék tizenegy szolgáltatót összesen 260,1 millió forint befizetésére kötelezték. A megadott határidőre azonban összesen kettő fizette be a büntetést.

A nemteljesítés viszont felveti a kérdést, vagyon ügyfeleik felé is így tartanák-e pénzügyi ígéreteiket? A megbírságolt pénzügyi szolgáltatók közös ismérve az, hogy irreálisan magas hozamot ígérnek a befektetőknek, az FxLoop Investment Kft. például három hónapra 8–9 százalékos kamatot ígért. A jegybank a céget és Sz. Tamás Péter magánszemélyt összesen 45,5 millió forintra büntette meg. Tízmilliós bírságot kapott szeptemberben a G7 Capital és a Kálecz Consulting is, amely a korábban már eltiltott CG Insurance-nak toborzott klienseket évi 12 százalékos kamatot ígérve.

Az Atlantic GAM S. A. hetente ígért 4–6 százalékos hozamot, ehhez egy évre kellett volna lekötni 90–500 ezer eurót. A jegybank 91 millió forintos bírságot rótt ki a cégre és büntetőfeljelentést is tett. A Perfectum Consultingot is eltiltották augusztusban, a cég 10 millió forintot befektető ügyfeleknek évi 9,5 százalékos kamatot ígért. Az MNB egyébként 2012 óta üldözi a céget, akkor 50 millió forintos bírság mellett tiltotta el a pénzügyi tevékenységtől, a társaság azonban továbbra is működik.

hvg360 Tiszóczi Roland 2024. november. 30. 07:00

Európának a katonai kiadások duplája sem lenne elég, ha az USA nélkül kellene védenie Ukrajnát

Donald Trump úgy vélekedhet, hogy legyen most tűzszünet a jelenlegi ukrajnai frontvonalon, Európa pedig oldja meg önerőből a térség biztonságának későbbi fenntartását. Ennek oka részben az, hogy az Egyesült Államoktól a közel-keleti és a csendes-óceáni térség növekvő feszültségei is igénylik az erőforrásokat. Kérdés, mennyi pénz és főként mennyi idő kell az európai hadiipar felfuttatására. Ami Magyarországot illeti, a honvédségi beszerzéseket intéző állami cég elleni kibertámadásban kiszivárgott dokumentumok szerint a jövőben feltehetően annyit sem költ majd védelemre, mint amennyit a NATO-ban vállalt.