A munkabérelőleg-juttatások rendjével kapcsolatosan részletszabályokat sem a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.), sem egyéb jogszabályok nem állapítanak meg.

Munkabérelőleg a munkaviszonyra és más hasonló jogviszonyokra (pl. köztisztviselői jogviszony) tekintettel juttatható, melynek kétféle típusa lehet.

Megkülönböztethetünk a munkavállaló részére kötelező jelleggel jogszabály vagy munkaviszonyra vonatkozó szabály alapján (hó közben előleget ad a munkáltató és azt a hóvégi elszámoláskor levonja a kifizetendő összegből), illetve a munkavállaló kérelmére juttatott munkabérelőleget. 

A munkabérelőleg nyújtásának rendjét általában szabályzatban vagy kollektív szerződésben rendezik a munkáltatók. Ezekben szabályozható többek között, hogy a munkáltató milyen feltételekkel biztosítja a munkabérelőleget, illetve a próbaidő alatt nyújtható-e bérelőleg vagy sem, vagy például a munkaviszony megszűnése esetén a munkavállaló hogyan és milyen formában köteles visszafizetni az előleget.

A juttatható előleg mértékét munkajogi szabály nem korlátozza, és a munkabérelőleg-kérelemre vonatkozóan sincsenek előírások, ezért a kérelmet és a kifizetés engedélyezését érdemes írásba foglalni, mivel gyakorlatilag a munkáltató kamatmentes kölcsönt nyújt, aminek adóvonzata is lehet.

Célszerű az engedélyben megállapodni a visszafizetés idejében és módjában- figyelmeztet cikkéban az Adózóna.

A munkavállaló kérelmére a munkáltató által folyósított munkabérelőleg adójogi szempontból olyan kamatmentes kölcsönnek minősül, amelyre az Szja tv. kamatkedvezményből származó jövedelemre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

Nem kell a kamatkedvezményből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezéseket alkalmazni abban az esetben, ha a munkabérelőleg folyósítása legfeljebb hathavi visszafizetési kötelezettség mellett, legfeljebb a folyósítás napján érvényes minimálbér havi összegének ötszörösét meg nem haladó értékben történik. További részletek az Adózóna cikkében.