Vállalkozás hvg.hu 2018. május. 28. 11:35

„170 ezer forint alatt nincs ember” – itt az eladók bérrangsora

Az illatszerboltokba és a bútorboltokba érdemes elszegődni, a sor végén a könyvesek, zöldségesek és a hentesboltok kullognak, az alacsonyabb áfa viszont feljebb nyomta a halasok bérét – írta a blokkk.com.

A boltos kiskereskedelemben 2018 első negyedévében 13, a fizikai dolgozók esetében 16 százalékkal nőtt a havi bruttó átlagkereset, így az első három hónap átlagát tekintve 252, illetve 215 ezer forintos havi bruttó bérrel számolhattak a kiskereskedelemben dolgozók – számolta ki a blokkk.com a KSH adatai alapján. Ez az átlagkereset egyébként még nem üti a nemzetgazdasági átlagot, azaz a 316 ezer forintot (fizikai dolgozók esetében 225 ezer forintot) – de ennyire futja a szektorban.

2018 márciusában az eladók (kis- és nagyboltok kereseti adatait átlagosan tekintve) az illatszerboltban keresték a legtöbbet (255 ezer forint), a legkevesebbet pedig a zöldségesboltban dolgozók kapták (179 ezer forint). Kis- és nagyboltok között különbséget téve a legtöbbet a nagy bútroboltokban dolgozók vihetnek haza (273 ezer forint), a legkevesbbet pedig a kis könyvesboltok alkalmazottai (169 ezer forint).

A béremelkedés részben a minimélbér-emelésnek, részben pedig a munkaerőhiánynak köszönhető, hiszen utóbbi még a jobban fizető boltosokat is béremelésre kényszerítette. Az akár százezer forintra rúgó különbségek pedig annak tudhatók be, hogy egyes szakmákban – például az élelmiszerbolti eladók esetében – kötelező a szakképesítés, és ehhez bérminimum – esetükben 180 500 forint – jár. A halasok pedig megkapták az áfakulcscsökkentést: a náluk maradó pénz egy részét béremelésre is fordíthatták, így el is kerültek a bérrangsor utolsó helyéről, amit már hosszú évek óta elfoglaltak.

Meglepő, hogy a híradástechnikai boltok dolgozói a középmezőny alján állnak, az ok vélhetően az éles verseny, valamint a webshopok térnyerése.

 

hvg360 Tiszai Balázs 2025. január. 09. 12:00

Trump szóban már Putyin szintjén van, de mégis mit akar Grönlandtól, Kanadától és a Panama-csatornától?

A megválasztott amerikai elnök nem zárja ki, hogy katonai eszközökkel szerezzen meg a három kiszemelt területből kettőt, az USA északi szomszédját pedig gazdasági nyomásgyakorlással kényszerítené az 51. állammá. Donald Trump a harcias megnyilvánulásai alapján annyira veszi komolyan a határvonalakat, mint az Ukrajnát “nácítlanító” Oroszország, bár arra szerencsére kevés az esély, hogy az amerikai hadsereg bármely országot lerohanja. Összeszedtük, miért került a három kiemelt célpont Trump fókuszába.