Nem nagyon lehet robotokkal dolgozni, túlságosan nagy feladat lenne ahhoz képest, hogy mennyit nyernénk vele – mutatnak körbe az Avon gödöllői elosztóközpontjának labirintusában, szempillaspirálok és samponok erdejében. A robotoknak ugyanis minden egyes doboznál más munkát kellene végezniük, hiszen elenyésző az esély arra, hogy a hat csomagolósoron, 72 elágazáson keresztül, több szinten mozgó pakkok bármelyikébe pontosan ugyanaz kerüljön. 3200 féle, eltérő méretű és alakú termék sorakozik a polcokon, és hogy még bonyolultabb legyen, ezeknek a helye sem állandó: ahhoz képest mozgatják őket, hogy éppen mennyi fogy belőlük.

Reviczky Zsolt

A rendelések feldolgozásánál azért nem teljes sötétségben tapogatóznak. A többi országban háromhetes, nálunk – a világon egyedül – havonta újuló kampányokban hirdetett termékek például átkerülnek a jobban fogyó áruk sorába, de vannak olyanok is, amikből annyira keveset vesznek, hogy közvetlenül a raktárból kerülnek a dobozokba – magyarázza Juhász Zoltán, az Avon Shipping Managere. Így az automatizálás egyelőre arra irányul, hogy igyekeznek a papírt digitális kijelzőkkel kiváltani.

Radeczky Zoltán, az Avon Cosmetics Hungary Kft. ügyvezető igazgatója

Avon

A négyezer négyzetméteres központban így közel kétszázan dolgoznak, az ő kezükön átmenő napi 10-12 ezer doboz mindegyike nagyjából másfél óra alatt jut el az összehajtogatástól a szállító kamionig. Naponta két kamion érkezik az áruval Lengyelországból, és hét országba indulnak a szállítmányok – Magyarországon kívül Szlovákia, Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Szerbia, Montenegró és Szlovénia tartozik ehhez a központhoz.

Magyarország nem csak ezért van különleges helyzetben: itt működik az amerikai társaság egyik IT-központja is, ám – mint Radeczky Zoltán, a cég ügyvezetője magyarázza – az ő dolguk sem könnyebb: „bárhol a világon bemész egy McDonald’sba, ugyanolyan gépeket, irányítást fogsz látni, az Avonnál ez nincs így, a fejlesztőknek is többféle rendszerben kell dolgozniuk”.

Drónokkal versenyezni

Egy valami azonban közös 1886, vagyis a cég alapítása óta: a nálunk tanácsadónak nevezett Avon lady jelenléte. Az Avon ladyk rendszere egyidős a céggel, és már távolról sem tekinthető a legmodernebb kereskedelmi formának. Hiszen amíg itt egy értékesítőn keresztül jut el a vásárlóhoz a vágyott termék, ma már azzal kell felvenni a versenyt, hogy Amerikában a megrendelt rúzs néhány óra alatt megérkezik, akár egy drónnal, nálunk pedig már a kistelepüléseken is egyre nagyobb számban nyílnak illatszerboltok.

A fejlett nyugati országokban emiatt is túl van már a fénykorán az üzleti modell: az Egyesült Államokban folyamatosan esik vissza a bevétel, Ausztriából vagy Franciaországból már ki is vonult a cég, Németországból pedig nem, de a korábban 250-300 millió dolláros éves forgalom mindössze 15 milliósra esett vissza az évtized elejére.

Reviczky Zsolt

A megoldás itt nem a kivonulás volt, hanem az, hogy közép-európai vezetőket neveztek ki – ennek jegyében került 2016-ban az ottani cég élére Radeczky Zoltán, aki büszkén mondja, azóta növekedésnek indult a forgalom ott is. Igaz, ehhez hozzájárult egy Münchenben dolgozó román hölgy ötletessége: a hazájában a legerősebb kozmetikai márkának számító Avon termékeit kint élő honfitársai körében kezdte hirdetni, majd eljutott odáig, hogy már tolmácsok segítségével, más kisebbségek körében is a Facebookon hirdette a termékeket és vette fel a rendeléseket. Az első év után már ő egyedül produkálta a németországi értékesítés egyhetedét.

A tanácsadók országa

Magyarországon ilyen extrém történetek nincsenek, igaz, nálunk jóval könnyebb tanácsadót találni. A 85 milliós Németországban 20 ezer az Avon ladyk száma, nálunk ehhez képest havi szinten 80-85 ezer tanácsadó ad le rendelést. Több mint hatezren vannak, akik 2007 óta egyetlen kampányt sem hagytak ki – mondja Radeczky Zoltán, aki azoknak a számát, akik évente legalább egyszer rendelnek, 150-200 ezerre teszi. „Ha ehhez hozzátesszük, hogy 98 százalékuk nő, az azt jelenti, hogy

a magyar nők 3-4 százaléka kapcsolatban van a céggel.”

Ez a nagy létszám viszont az ellen szól – folytatja –, hogy a cég lemondjon a közreműködésükről. Mellesleg a magyarországi piacon még nem is látszik a németeknél vagy az amerikaiknál jellemző elfáradás, vagyis egyelőre okuk sincs arra, hogy a direkt értékesítés helyett a közvetlen kiszállítást vagy boltok nyitását válassza a cég - teszi hozzá.

A cég bevétele az elmúlt években folyamatosan nőtt, a legfrissebb nyilvános adatok szerint 2016-ban meghaladta a 26 milliárd forintot, ebből 13,8 milliárd forint származott a magyarországi értékesítésből. A cég piacvezető az illatszerek kategóriában és dekorkozmetikumokból is 30 százalék fölötti a részesedése.

Reviczky Zsolt

Mindez elenyésző a globális, 5,7 milliárd dollárt meghaladó bevételhez képest – ami ráadásul nagyban függ az árfolyamok alakulásától is –,

a régió mégis fontos az Avon életében: innen származik ugyanis a globális profit 40 százaléka

– mondja a cég vezetője.

A helyzet persze itt sem könnyű, nem csak azért, mert már nem nagyon lehet olyan új piacot találni a régióban, amely felpörgetné a forgalmat. Paradox módon éppen az is árthat a cégnek, hogy az elmúlt években több elkölthető pénzük van az embereknek.

„Mi az alsó-alsó közép árkategóriában versenyzünk, ezért ha az embereknek több pénzük van, akkor egy felsőbb kategóriában kezdenek körülnézni – mondja Radeczky Zoltán, aki a direkt értékesítés egy másik sajátosságára is felhívja a figyelmet. – Válság idején sokkal több tanácsadónk van, hiszen több embernek van szüksége erre a kiegészítő jövedelemre.”

Az átlagos magyar tanácsadó vidéken lakik, húszezer lakosnál kisebb településen, és középfokú vagy főiskolai végzettséggel rendelkezik, családban él, jövedelme pedig átlagos, vagy kicsivel az alatt van. Ennek ellenére az Avonnal nem azért foglalkozik, hogy meggazdagodjon belőle, sokaknak az is fontos, hogy társaságban vannak. És ami a korukat illeti: az átlagos magyar Avon lady 40-45 év közötti nő.

A fiatalítást épp emiatt megoldandó feladatnak tartja a cég vezetője – amellett, hogy rábírja a magyar nőket arra, hogy többet sminkeljenek. „Magyarországon 1990-ben nyitottunk, Szerbiában jó 10-12 évvel később – az is látszik, hogy az értékesítők jó 10-12 évvel fiatalabbak ott” – érvel. Azt is hozzáteszi azért, hogy nem feltétlenül a tanácsadók számát kell növelni, hiszen ha mindenki az lesz, egy idő után saját piacukat ölik meg, mert nem marad olyan, aki „csak” vevő lenne. Inkább azon törik a fejüket, hogy a forgalmazást vagy vásárlást a fiatalok számára is vonzóbbá tegyék. Az online bolt – tanácsadó „kézbesítőkkel” – már hat éve működik, az új feladat a közösségi oldalak jobb kihasználása, vagyis a social selling – amit a németországi román hölgy olyan nagy sikerrel honosított meg.