Tízből négy hazai vállalkozás szeretne új piacot meghódítani, az okok között a csekély bevétel és a hazai piac szűkössége is szerepel.
A Regus 2014-es felmérése szerint éppen háromszor annyi hazai mikro-, kis- és középvállalkozás tervezte, hogy inkább a belföldi tevékenységére koncentrál, mint ahányan terjeszkedni szerettek volna, a K&H bizalmi index kutatásának 2017 végi eredményei szerint viszont tízből négy hazai mkv új piacot hódítana meg – írta a Piac és Profit.
A Budapest Bank kutatása szerint a hazai mkv-k mindössze 19 százaléka lépte át az országhatárt. Az exportálók árbevételének átlagosan 26 százaléka származik a külföldi értékesítésből, illetve a 700 millió forint árbevétel feletti cégek esetén ez az arány eléri a 44 százalékot is, azaz megéri a külpiaci jelenlét. A legtöbb exportáló gépeket, szerszámokat, alkatrészeket, építőipari és mezőgazdasági termékeket visz külföldre, elsősorban a szomszédos országokba. Az unió határain túlra csak a cégek 10 százaléka exportál.
A cégek 77 százaléka megelégszik a hazai piaccal, 57 százalékuk azért, mert a termékük vagy szolgáltatásuk egyszerűen nem alkalmas az exportra. A szolgáltató szektorban tevékenykedő vállalatok 70 százaléka gondolja, hogy nem lenne versenyképes külföldön. A mezőgazdasági cégek számára ez gyakorlatilag egyáltalán nem okoz problémát (5 százalék), viszont sokszor túl kicsinek gondolják a céget az exporthoz.
* * * Támogatott hitel vállalkozások számára
A Széchenyi Kártya Program némileg megváltozott feltételekkel, Széchenyi Kártya Program MAX+ néven folytatódik 2023-ban. Ennek köszönhetően év végéig fix 5 százalékos kamat mellett kaphatnak kölcsönt céljaik megvalósításához a vállalkozások. Ez a jelenlegi piaci kamatozású vállalkozói hitelekhez képest 12-18 százalékos kamatelőnyt jelent. A Bankmonitor Széchenyi Hitel kalkulátorával a vállalkozások ellenőrizhetik, hogy milyen támogatott hitelt igényelhetnek.