Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Elhunyt Demján Sándor – közölte kedden délután a Gránit Pólus csoport a család tájékoztatása alapján.
Demján Sándor 1943. május 14-én született a Szatmár megyei Börvelyen. Szakmai karrierjét 1965-ben, a Fejér Megyei ÁFÉSZ-nél kezdte. 1973-ban ő indította a Skála áruházláncot, 1986-ban megalapította a Magyar Hitelbankot. Nevéhez fűződik a Gránit Pólus Csoport, a Gránit Bank, a TriGránit Csoport megalapítása, valamint a 2003-ban létrehozott Prima Primissima Díj. Ő volt a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének ügyvezető alelnöke és az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség elnöke.
Budapest városfejlesztésében betöltött kiemelkedő munkásságáért 2003 óta Budapest Díszpolgára. A hazai kultúra támogatásában, valamint a rászorulók felkarolásának érdekében végzett önzetlen munkájának eredményeként az Emberi Méltóságért kitüntetésben részesült, 2013-ban a Magyar Érdemrend Nagykeresztjével tüntették ki – írja a cégcsoport, amely temetésével kapcsolatban későbbre ígért tájékoztatást.
Demján Sándor vagyonát a Forbes tavaly decemberben 192 milliárd forintra becsülte, ezzel Magyarország második leggazdagabb embere volt. Vagyona nagy részét az ingatlanokból szerezte, cége tulajdonában volt a WestEnd bevásárlóközpont. A budapesti fejlesztés most sem állt le, tavaly év végén jelentette be a társaság, hogy a bevásárlóközpont szomszédságában egy új városnegyedet húz fel.
Az első nagy dobása is egy bevásárlóközpont volt, a Skála, amely a nyugati nagyáruházak mintájára, a szövetkezeti kereskedelmi rendszerben nyílt meg 1973-ban Budán. Mint az Index írja nekrológjában, jó viszonyt ápolt a Kádár-rendszerrel, ez is magyarázhatta, hogy a kor sikeres üzletembereként a nyolcvanas évek második felében kialakított kétszintű bankrendszerben rábízták a Magyar Hitelbank vezetését. A céges hitelek közvetítésével foglalkozó pénzintézetben ismerkedett meg Csányi Sándorral, aki a bank 1986-os indításától osztályvezető volt, majd 1992-ben nevezték ki az OTP Bank későbbi elnök-vezérigazgatójává, később felváltva támogatták a 2003-ban alapított Prima Primissima-alapítványt.
Demján nyitotta a rendszerváltás idején az első menedzserképzőt is, ebben Soros György támogatta. 2007-ben együtt finanszírozták a CEU üzleti iskoláját.
A rendszerváltás után a volt szovjet tagköztársaságok felé indult el: részt vett a Kamaz privatizációjában - saját bevallása szerint itt alapozta meg a vagyonát. A pénzzel aztán a kilencvenes évek közepén tért haza Magyarországra.
A Bank Centert 1996-ban építette fel, ekkor adták át az első budapesti bevásárlóközpontot, a Pólus Centert is, amely szintén Demján beruházása volt. Később több magyarországi városban és Pozsonyban is nyílt Pólus pláza, Demján pedig 1996-ban az év vállalkozója címet kapta.
A következő nagy projekt az ország legnagyobb bevásárlóközpontja, a Nyugati pályaudvar mögötti területet elfoglaló West End City Center volt. A kétezres évek elején az ő cége a város egy másik lepukkant területén is jelentős fejlesztés hajtott végre: a Milleniumi Városközpont, benne a Nemzeti Színházzal, a Művészetek Palotájával és egy Duna-parti lakóparkkal meghatározza a városképet.
A nagyprojektekben az akkor már OTP-elnök Csányi Sándor volt a partnere - 2003-ban, a Vállalkozók Országos Szövetségének támogatásával együtt alapították a Prima Primissima-díjat is -, 2010-ben azonban Demján is belépett a bankszektorba. A válság kellős közepén a Wallis Zrt-től megvásárolta a Milton Bankot, amelyet saját cége alapján Gránit Banknak nevezett át. A fokozatosan integrálódó takarékszövetkezeti rendszerben is aktív szerepet vállalt - és többször élesen bírálta annak központi figuráját, a 2016-ban aztán kegyvesztetté váló Spéder Zoltánt is.
A mostani évtized elején visszavonulását készítette elő az üzletember: vagyona egy részét jótékony célra ajánlotta fel, eladta cégcsoportja egy részét is.
Demján sosem használt számítógépet, és szívesen nyilatkozott arról, hogy az egyetemi oktatás helyett a kétkezi munka becsületének visszaállítására lenne szükség. Utolsó felszólalásában, 2017 decemberében arról beszélt, az áprilisi választások után keményen fog érvelni amellett, hogy a mintegy 350 ezer felesleges állami alkalmazottat irányítsák át az üzleti szférába.
Demjánt március 26-án hétfőn érte a halál.
A Nemzetgazdasági Minisztérium mély megrendüléssel értesült Demján Sándor halálhíréről. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének, Magyarország egyik legnagyobb munkáltatói szervezetének ügyvezető elnöke évtizedek óta képviselte a magyar vállalkozások érdekeit, amivel érdemben hozzájárult gyarapodásukhoz és fejlődésükhöz. Halálával a magyar gazdasági és üzleti élet meghatározó alakját vesztettünk el – olvasható a tárca közleményében.
