Az elismert szolgálati évek számától és a havi átlagkeresettől függ, mennyi nyugdíjat kaphat valaki – a részletes számítást az Adózóna mutatta be.
A nyugellátás alapjául szolgáló havi átlagkereset összegét az 1988-tól a nyugdíj megállapításának kezdő napjáig kifizetett bruttó kereset havi átlaga alapján kell meghatározni, de csak akkor, ha a nyugdíjas ennek az időszaknak legalább a felében kapott jövedelmet. A számítás részleteit az Adózóna mutatta be.
A bruttó kereseteket csökkentik az azok megszerzésekor érvényes szabályok szerinti járulékok összegével, majd ebből levonják a személyi jövedelemadó adott évi összegét. Ha ez megtörtént, akkor a korábbi évek kereseteit a nyugdíjazást megelőző naptári év kereseti szintjéhez igazítják.
Ha a saját jogú nyugellátás alapját képező havi átlagkereset 372 000 forintnál több, akkor a 372 001–421 000 forint közötti átlagkereset 90, a 421 001 feletti átlagkeresetnek pedig a 80 százalékát lehet a saját jogú nyugellátás megállapításánál figyelembe venni. Ezután az elismert szolgálati évek számától függő mértékskála határozza meg a nyugdíj összegét.
A számítás további részleteiről bővebben az Adózónán olvashatnak, ahol azt is bemutatják, hogyan kell kivételes helyzetekben kiszámolni a nyugdíjat.
* * * Hogyan egészíthető ki az állami nyugdíj?
A majdani állami nyugdíj szinte biztosan nem lesz elég az aktív korban megszokott életszínvonal fenntartására. Egy megtakarítás azonban megfelelő jövedelemkiegészítést biztosíthat. Ráadásul nyugdíj-előtakarékosság választásával 20% állami támogatás is elérhető. A Bankmonitor nyugdíjmegtakarítás-kalkulátora megmutatja, hogy egy adott összegű havi megtakarítás mekkora nyugdíjkiegészítést jelenthet majd.