Mire költsünk 324 millió forintot? Például épülhet belőle egy múzeumnak nevezett valami a másik múzeum mellé, egy kerékpáros-zsákutcának látszó nyomvonal, és belefér még egy pofás kis balatoni hajó is.
Amikor a Balaton körüli bicikilúton teker Keszthely és Badacsony között, valószínűleg ellenállhatatlan késztetést érez arra, hogy letérjen róla, és tegyen egy 14 kilométeres kitérőt Uzsára.
Igen, Uzsára, majd onnan ugyanazon az úton visszatérve a 28 kilométeres kiruccanás után folytathatja a balatoni túráját. Ha mégsem ez lenne a legfőbb vágya, az azért tűnik problémásnak, mert 324 millió forint uniós pénzt költöttünk el arra, hogy ezt a biciklis-zsákutcát és a hozzá kapcsolódó további – érdekes részletekben bővelkedő – fejlesztéseket megépítsük.
A Viva Natura Alapítvány és a BG Pálinkaház Kft. konzorciuma „Lesencéktől a Balatonig kisrégiós bringatanya és halászati kultúrpihenő” elnevezésű pályázatával nyerte el az említett összeget, amellyel a teljes projekt 93 százalékát fedezték (vagyis a pályázóknak további 25 millió forintot kellett saját zsebből betenniük).
A kerékpárút a Balaton körüli nyomvonalról Balatonedericsnél ágazik el, és Nemesvita, Lesencetomaj, illetve Lesenceistvánd érintésével éri el Uzsát. Az útszakasznak azonban csak egyetlen komolyabb „építőipari eleme” van: az edericsi leágazásnál a forgalmas 71-es úton egy lámpás kereszteződést hoztak létre, hogy biztonságosan át lehessen kelni rajta. Onnantól kezdve nem épült kerékpárút, csak a meglévő utakra helyezték ki a nyomvonaljelző táblákat. Bár ezeken az utakon nagyrészt korábban is el lehetett biciklizni Uzsáig, az alapítvány kérdésünkre azt mondta,
a kijelölés után kevésbé balesetveszélyes lett az útvonal, és a kerékpáros turisták kevésbé tévednek el rajta.
Mindez 32 millió forintba került – a GPS és a mobilinternet korszakában.
A Viva Natura egyébként azt állítja, hogy pongyolán fogalmazott, amikor 14 kilométer kerékpárutat ígért, valójában ezt sosem akarta, kezdettől fogva csak a jelzőtáblák kihelyezését tervezte.
Az úthoz három kerékpáros-pihenőhely tartozik, az alapítvány tájékoztatása szerint ezek közül kettő 40-40 négyzetméteres, térkő burkolattal ellátott „kispihenő”, ahol a kerékpárosok megállhatnak, hűsölhetnek, majd tovább folytathatják útjukat.
Amikor nemrég ott jártunk, az egyik pihenő így nézett ki – véleményünk szerint hűsölésre kevéssé alkalmas módon:
A tévedések elkerülése végett: a projektet már egy éve átadták.
A harmadik pihenőhely abban a balatonedericsi épületkomplexumban van, amely a Bringatanya nevet viseli. Erről is készítettünk pár fotót:
Ez a Bringatanya 56 millió forintba került, és egy kerékpáros-pihenőhelyet takar büfével. Mellette található a szintén a projekt részeként megépített Balatoni Halászati Múzeum, tanösvénnyel, élménytóval, valamint balatoni csónakázási lehetőséggel. Biciklit is lehet kölcsönözni, egy különteremben pedig akár konferenciákat is lehet tartani.
A múzeum kiállítása jelenleg egy csónakból és néhány plafonra lógatott műhalból áll, amint az az alábbi képen látható:
Ez a kiállítás 8 millió forintba került, a múzeum épületét 129 millió forintból húzták fel, a hozzá tartozó kerti tó további 14, a parkoló 23, a játszótér pedig 5 millióba került.
Az alapítvány szerint az épületegyüttes a mai állapotában megfelel a pályázatban foglalt vállalásoknak, és
a Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség munkatársai egy évvel ezelőtt mindent rendben is találtak rajta.
Az uniós projektek utófinanszírozásúak, vagyis a pénz lehívásának a hatósági jóváhagyás a feltétele volt.
A Viva Natura azt mondja, az épületegyüttes fejlesztését tervezi, ottjártunkkor pedig csak azért láttuk befejezetlennek, mert a viharok megrongálták a tetőt, amit javítani kellett, egyes részeket pedig ideiglenesen le kellett zárni. Amikor viszont egy helyi lakost kérdeztünk a Bringatanyáról, neki az volt a benyomása, hogy évek óta befejezetlenül áll, sosincs nyitva, de legalábbis alig látni benne bárkit is.
Mivel a pályázatban „interaktív felületet” is ígértek, rákérdeztünk arra, hogy ez mit takar. A válasz szerint a múzeumépület melletti kis tóba
balatoni halakat (keszeget, pontyot, harcsát) telepítettek, és pecázási lehetőséget biztosítanak a látogatóknak. Természetesen mindenkit megkérnek, hogy a kifogott halakat engedje vissza a tóba.
A Balaton partja egyébként légvonalban 2 kilométerre van innen.
A projekt részét képezte a kerékpárszerviz, a kerékpártároló, az orvosi szoba, a pihenő és az üzlethelyiség is. Az alapítvány szerint ezek mind megvannak, a kerékpárszerviz a nyitvatartási időben jelenleg egy fővel üzemel, a szervizelési feladatokat a karbantartó munkatárs látja el – az üzlethelyiségben. Az orvosi szobát pedig legalább annyira félreértelmeztük, mint a kerékpárutat és a nyomvonal kijelölést. Orvosi berendezések, egészségügyi személyzet, egészségügyi szolgáltatás ugyanis nincs, ilyesmit nem is vállalt a pályázó. Az „orvosi szoba” egy olyan helyiség, amely – a Viva Natura megfogalmazása szerint – a kerékpározás során esetlegesen keletkező kisebb – például horzsolásos – sérülések laikus ellátására, illetve komolyabb sérülés esetén a mentők és egészségügyi szakszemélyzet megérkezéséig a sérült kulturált körülmények közti várakozására alkalmas. Tervezik egy automata defibrillátor készülék beszerzését is.
A büfét csak a különböző rendezvények alkalmával üzemelteti a BG Pálinkaház Kft., vagyis az alapítvány konzorciumi partnere. Ez a cég két magánszemély, Benkő Gábor és Kámány Roland tulajdonában van. Benkő Gábor jelenleg a bicikliút biciklis nyomvonal által érintett Nemesvita alpolgármestere, Kámány Roland pedig a pályázati pénzt elnyerő Viva Natura Alapítvány kuratóriumi elnöke.
A projekt felelőse a Nemzetgazdasági Minisztérium, amelyet azért kerestünk meg kérdéseinkkel, mert a helyszínen járva laikusként úgy véltük, a beruházás jóváhagyása az alábbiak miatt problémás:
- Uzsáig nincs sok értelme nyomvonalat kijelölni, mert az nem mozgatja meg a biciklisek fantáziáját, de ha már mindenképpen itt megy egy bicikliút, akkor 9 kilométeres toldással elérhető lett volna például a Sümegi Vár is. Ezt állítólag az alapítvány is szerette volna, de ingatlanproblémák miatt nem jött össze.
- A komolyabb biciklis turisták egyszerűen ráfordulnak a 84-es főútra, ha észak felé akarnak tekerni, ők nem fognak a közbenső falvak sokszor murvás, ide-oda kanyargó nyomvonalán menni.
- A halászati múzeumban sem látható sok fantázia, hiszen 15 kilométerre innen Keszthelyen a Balatoni Múzeumnak van a témába vágó rendes kiállítása.
A minisztérium azonban a konkrét kérdéseinkre nem válaszolt, csak általánosságban közölte, hogy:
A pályázatban érintett projektelemek megvalósultak, amelyet záró helyszíni szemlén ellenőrzött az irányító hatóság. A pályázatban rögzített valamennyi vállalás teljesítését a fenntartási időszak végéig folyamatosan ellenőrzi az intézményrendszer.
Az NGM szerint tehát minden rendben van.
A projekt részeként egy 9 személyes kisbuszt is vásároltak 7 millió forintért, egyebek között ezzel szállíthatják a múzeum látogatóit a 25 millió forintért beszerzett kishajóhoz, amellyel balatoni kirándulásra tudják őket vinni. Nem akármilyen hajóról van szó, egy katamaránról, amelynek napelemes teteje van. Mivel ilyenből nem sok cirkál a tavon, elég könnyű felismerni. A helybeliek azonban azt mondják, Vonyarcvashegyről idén tavasszal elvitték. A Bringatanya még 2015-ben büszkén posztolta a Facebookra azt a képet, amelyen a kishajót vízre eresztik, az a fotó pedig Balatonkenesén készült.
(A posztot azóta törölték.)
A pályázati pénzt elnyerő alapítványnak hároméves fenntartási kötelezettséget kellett vállalnia, és állítása szerint ennek minden eleme időarányosan teljesült. Ennek részeként évi 10-11 ezer kerékpárost vállaltak, ami szintén túlteljesült. Egy napra elosztva ez csak 30 biciklis, de mivel a Balatonnál a legmerészebb számítások szerint is csak 10-12 hétig tart a főszezon, ilyenkor Uzsa felé csaknem hömpölyögnie kell a kerékpárosoknak. Amikor egy helyi lakosnak azt mondtuk, hogy évente 11 ezernél is több biciklis megy el a portája előtt, egész egyszerűen tátva maradt a szája.