A korábbi években népszerű cafeteria elemeinek jelentős része – ideértve az Erzsébet-utalványt, a munkahelyi étkeztetést, az iskolakezdési támogatást, a helyi utazási bérletet, az iskolarendszerű képzés munkáltató által átvállalt költségét, továbbá az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári, egészségpénztári és önsegélyező pénztári hozzájárulásokat – 2017-től már csak a jelenleginél jóval kedvezőtlenebb adózási feltételekkel juttatható a munkavállalók számára. Ez azt jelenti, hogy az előbbiekben nevesített juttatások után a kifizetőnek 14 százalékos egészségügyi hozzájárulás helyett már 27 százalékot kell fizetnie.

Újdonság azonban, hogy 2017-től béren kívüli juttatásként adható pénzbeli juttatás is, továbbá az óvodai szolgáltatással is bővül az adómentesen nyújtható juttatások köre. Mindemellett továbbra is adómentesen biztosítható a sportrendezvényre és kulturális szolgáltatásra szóló belépő, valamint a munkáltató által nyújtott törvényben meghatározott feltételek mellett  nyújtott lakáscélú támogatás.

„A munkáltatók számára fejtörést okozhat, hogy a megváltozott feltételek mellett hogyan alakítsák ki a cafeteria keretein belül választható juttatások körét. A cafeteriának az egyik legfőbb előnye, hogy a munkavállalók különböző életszakaszaikban különböző juttatásokat preferálnak: például egy fiatalnak a lakáshoz jutás, míg egy nyugdíj előtt álló dolgozónak az önkéntes pénztári befizetés élvezhet prioritást, miközben a munkáltató az adómentesen nyújtható, egészségügyi biztosítással kívánja a munkából kieső időt csökkenteni” – emelte ki Horváthné Szabó Beáta, a Deloitte Zrt. adóosztályának igazgatója.

Az új elemek közül várhatóan osztatlan sikert élvez a pénzbeli juttatás, melynek éves – jogviszonyban töltött napokkal arányos – keretösszege 100 ezer forint. A pénzbeli juttatás éves keretösszegét meghaladóan adott juttatás nem önálló tevékenységből származó jövedelemként adókötelessé válik. Érdemes odafigyelni a juttatás időzítésére is, mivel ha ezt az összeget nem az elszámolás hónapjában utalják, hanem csak a következő havi bérrel együtt, akkor egyhavi összeg elveszhet, hacsak decemberben nem fizetnek kéthavi juttatást a dolgozóknak.

Kérdés lehet, hogy a juttatást milyen ütemezéssel (egy összegben vagy részletekben), illetve az év mely szakában fizessék ki a munkavállalóknak. Az év elején, esetleg az év végén? Fontos arra is figyelemmel lenni a szabályzat elkészítésénél, ha a munkavállaló egy összegben kéri a kifizetést év elején, azonban munkaviszonya év közben megszűnik, a jövedelem arányos részét milyen módon szükséges visszafizetnie a munkavállalónak.

Érdemes a cégeknek elgondolkodnia az óvodai ellátások bevezetésén is, ugyanis 2017. január elsejétől lehetőség nyílik arra, hogy a munkáltató az ingyenesen nyújtott bölcsődei szolgáltatásokhoz hasonlóan adómentesen biztosítson óvodai szolgáltatást és ellátást is.

„Várhatóan jövő évtől az olyan juttatásokat, amelyek 2016. december 31-ig béren kívüli juttatásnak minősültek, egyes meghatározott juttatásként továbbra is lehet biztosítani a munkavállalóknak, a korábbi egyedi értékhatárokra vonatkozó korlátozások nélkül. A juttatásokkal kapcsolatos egyéb feltételeket a 2016. december 31-én hatályos előírásoknak megfelelően továbbra is teljesíteni kell.

A Parlament honlapján jelenleg elérhető információk szerint 2017. január 1-jétől a juttatások után a kifizetőt terhelő adó alapjának korrekciós tétele a korábbi 1,19-ről 1,18-ra módosul. Ezáltal összhangba kerül a többi juttatások alapjaként már ebben az évben is alkalmazott szorzóval. A béren kívüli juttatások teljes adóterhelése így 34,51-ről 34,22 százalékra, az egyes meghatározott juttatások adóterhelése 49,98-ról 49,56 százalékra csökkenhet.

Nagy kavar jöhet a cafeteria adózásában, ha nem figyel, sokat bukhat

Melyik év szabályai szerint kell adózni a cafeteria után? A juttatások időzítésével azért kell foglalkozni, mert nem mindegy, hogy melyik év szabályai szerint kell fizetni a közterheket, és melyik év összkeretét fogyasztja az adott elem.