Szépen megtervezett logó, ízléses csomagolás és egy frappáns, igazából másolt ötlet - gyakorlatilag ennyit és nem többet kínál Katona Róbert egyéni vállalkozó, aki bedobozolta a főváros és a Balaton levegőjét, hogy aztán betegye az ajándékboltok polcaira a képeslapok és a hűtőmágnesek közé. Megkerestük a dobozos levegő ötletgazdáját, hogy végigkövessük vele a gyártás folyamatát, kikérdezzük a levegőpiac sajátosságairól, kik veszik a terméket, mennyit lehet vele keresni, és egyáltalán mennyire gondolta az egészet komolyan.
Egy doboz levegőért 1500, de akár 2000 forintot is elkérnek, boltja válogatja, ugyanis a dobozos Budapest Airt a Belváros 17 és a reptér 2 üzletében is lehet kapni, többnyire ajándék- és dizájnboltokban, de több múzeumshopban is.
„Mindig szerettem volna valami kreatívat alkotni, még gyerekkoromban láttam Franciaországban a párizsi levegőt szardíniás dobozban, ez akkor nagyon megtetszett” – meséli az egyébként irodai munkát végző Katona Róbert, aki körülbelül másfél éve váltotta ki egyéni vállalkozói engedélyét, hogy a budapesti és balatoni levegőt bedobozolja. Voltaképpen tehát az ötlet sem egyedi, ő csak átülteti magyar viszonyokra.
Szíve szerint minden számára kedves magyarországi vidék levegőjét piacra dobta volna, de még a kezdetekkor felismerte, hogy kereslet a turisták részéről várható, ők pedig nem nagyon tudnak majd mit kezdeni mondjuk az esztergomi levegővel, így inkább a Budapest Air-ből készült 5 kombináció, amelyek a színűket leszámítva semmiben sem különböznek egymástól. A Balatoni levegő azonban kifejezetten a magyar „turistáknak” készült, de ahogy várni lehetett, az eladások mérsékeltebbek maradtak. Pedig Róbertnek tavaly nyáron saját standja volt – az egyébként nagyon menő – káptalantóti piacon, ahol személyesen mérte fel a vásárlói reakciókat, amelyek elmondása szerint többségében kedvezőek voltak.
Videóval jártunk Róbertnél, alább egy kis ízelítő belőle, a hosszabb változat ebben a cikkünkben nézhető meg.
A Budapest Airrel szuvenírboltokban kezdett házalni, és bár a termék szezonálisnak bizonyult, az elmúlt másfél évben annyit sikerült eladni, hogy már nem csak poénnak és „önfejlesztő trainingnek” szánja az egészet, mint kezdetben. A gazdasági tevékenységgel járó kötelezettségeket ugyanakkor teljesen komolyan veszi az elejétől, erről tanúskodott, hogy amikor elkísértük a frissen gyártott áruval a Váci utcai ajándékboltba, természetesen szállítólevelet is kiállított.
„Minden kiadással és kötelezettséggel együtt úgy mostanra jöttem ki nullára” – mondja, hiszen például csak a grafika és arculat elkészíttetése több százezer forintra rúgott, de a festékesdobozból sem lehet csak néhány darabot rendelni. Az előállítás költségét üzleti titokra hivatkozva nem kötötte az orrunkra, de azért annyit elárult, hogy a boltokban nagyjából megduplázzák az árát, amit érthetőnek tart, hiszen nekik bérleti díjat és rezsit is kell fizetniük. A boltokon túl már szálloda is megkereste, ahol egy éves rendezvény résztvevőinek adott ajándékcsomagokba csempésztek egy kis levegőt. Sőt jelenleg folynak a tárgyalások a budapesti Meridien helyén nyílt Ritz-Carltonnal, ahol a tervek szerint minden szobában, a bárhűtő tetején megtalálható lesz egy doboz levegő, ami az italokhoz hasonlóan megvásárolható lesz.
A kedvező fogadtatás felbátorította, és bejegyeztette az airfrombudapest.com és a balatonilevego.hu domain neveket, így nemsokára elérhető lesz a webáruház is, eddig ugyanis csak Facebook-oldala volt termékeinek. „Bár kétségeim vannak az 1-2 terméket árusító webshop gazdasági racionalitását illetően, minél hamarabb szeretném kipróbálni ezt az értékesítési csatornát is” – tette hozzá Róbert.
A kommunizmus utolsó lehelete is kelendő volt
Bár a levegő értékesítése abszurd, már többen előálltak az ötlettel. A franciák például nem csak néhány évtizede zárták szardíniás dobozba a párizsi levegőt, de néhány éve egy dél-franciaországi diák kezdte – Róbert megoldásához hasonló festékesdobozokban – árulni a vidéki levegőt online, 5 euróért, vagyis 1500 forintért. Egy kanadai cég pedig egyenesen a szmogos Kínába exportálja a friss levegőt, és ők egyáltalán nem viccnek szánják a dolgot. Az oldalon azzal érvelnek, hogy korábban a víz is korlátlan erőforrás volt, ám mára teljesen természetes, hogy palackokkal vesszük és fizetünk érte. A kínaiaktól egyébként sem idegen a zacskós levegő, de arra sem most látunk először példát, hogy valaki felszámolja a fogyasztását.
Magyar viszonylatban sem példátlan a dolog, megtaláltuk ugyanis a Hargitai levegő Facebook-oldalát is, amelyet kísértetiesen hasonló dizájnnal kínálnak. Róbertnek nincs köze hozzá, de mint mondja, nem tartja versenytársnak, hiszen más-más földrajzi területen működnek, sőt úgy látja, hogy ha másolják, az azt jelenti, hogy mások is jó ötletnek tartják.
Hasonló kategóriába sorolható a sokak által ismert, konzervdobozos „kommunizmus utolsó lehelete” amit most – könnyen lehet, hogy a Budapest Air sikerén felbuzdulva – újra elővettek, sőt egy kirakatban Essence of ruin pubs, vagyis a romkocsmák esszenciáját tartalmazó konzervet is találtunk.