Akadnak cégek, amelyek, ha megfeszülnek sem jutnak pénzhez a bankoktól, míg másoknak mintha utánadobnák a százmilliókat. Hajmeresztő példákról számol be Az én pénzem blog, miközben a kis cégek hitelfelvételi hajlandóságáról számol be.
A magyar családok életét meghatározzák a kisvállalkozások, szinte mindegyikben akad egy vállalkozó, még ha kényszerből is. Az én pénzem blog kutatásából kiderül, hogy a kisebb cégek jellemzően nem mernek hitelt felvenni, mert nem látják az esetleges bővítés piaci megalapozottságát. Azonban olyan történetről is hallottak, amikor a cég a pénzintézet biztatására mégis rászánja magát, hogy hitelt kérjen, majd a hosszú procedúra után azt mégse kapja meg. Ennek ellenkezőjére is van példa, ráadásul elég extrém körülmények között: a Növekedési Hitelprogram (NHP) keretében például százmilliós nagyságrendben kapott hitelt traktorok és egyéb eszközök beszerzésére egy idős néni, aki a közjegyzői procedúra közben egyszerűen elaludt. Szintén az NHP keretében, és szintén nem csekély összegre high tech berendezések vételére szerződött az a vállalkozó is, aki még a saját nevét is csak nagy nehézségek árán tudta leírni.
A blog néhány bankvezért is megkérdezett, akik nem különösebben csodálkoztak a leírt sztorikon, azonban, a saját bankjuknál elképzelhetetlennek tartják, hogy ilyen történjen. Az ilyen esetekről ráadásul csak évek múltán derül ki, hogy a hitel nyújtása nem volt igazán megalapozott.
A nagyvállalati hitelállomány 2015 első félévben nagymértékben csökkent – állapította meg a jegybank legfrissebb Stabilitási jelentésében –, miközben a kkv-szektor hitelezése összességében 1,9 százalékkal bővült, amelyhez számottevő mértékben járult hozzá az NHP. Mi több, az MNB becslése szerint a kkv-szektor hitelállományának növekedési üteme NHP hiányában 2009 közepe óta folyamatosan negatív lett volna.
Az MNB-nél azonban aggodalmukat fejezték ki, mert úgy látják, hogy a külső kereslet összességében továbbra is törékenynek tekinthető, míg a bankok kockázatvállalási hajlandóságát változatlanul az óvatosság jellemzi. A legutóbbi jegybanki hitelezési felmérés szerint az éledező versennyel ugyan enyhültek a céges hitelezési feltételek, és az alapkamat mérséklődésével csökkentek a hitelkamatok, de összességében továbbra is szigorúnak tekinthetők a hitelezési standardok. Széleskörű enyhítésről, a kockázatosabb vállalatok irányába történő nyitásról az MNB szakemberei szerint még nem lehet beszélni, ami főleg a fennálló ügyfélkör stagnálásában, és az új hitelek kiugróan jó minőségében tükröződik.
Arra egyébként, hogy a cégek összességében mégsem kaptak rá a hitelfelvételre, az is utalhat, hogy a nem pénzügyi vállalatok betétállománya októberben 276,1 milliárd forinttal emelkedett, ami spórolásra utal.
Ha szeretne további hasznos híreket olvasni, hírlevelünkre feliratkozva megteheti!
* * * Támogatott hitel vállalkozások számára
A Széchenyi Kártya Program némileg megváltozott feltételekkel, Széchenyi Kártya Program MAX+ néven folytatódik 2023-ban. Ennek köszönhetően év végéig fix 5 százalékos kamat mellett kaphatnak kölcsönt céljaik megvalósításához a vállalkozások. Ez a jelenlegi piaci kamatozású vállalkozói hitelekhez képest 12-18 százalékos kamatelőnyt jelent. A Bankmonitor Széchenyi Hitel kalkulátorával a vállalkozások ellenőrizhetik, hogy milyen támogatott hitelt igényelhetnek.