A nyár elejétől az OLAF mellett az Európai Bizottság illetékes főizgatósága is vizsgálódni kezdette az Orbán-vej érdekeltségének közvilágítási munkái ügyében. Ennek célja nemcsak az esetleges szabálytalanságok feltárása, hanem az okozott károk jóvátétele is – írja a 444.hu a Direkt36 cikke alapján. Ez azt jelenti, hogy az eljárás akár olyan következménnyel is zárulhat, hogy Magyarország büntetésként elesik bizonyos uniós forrásoktól. Közben egy magyar rendőrségi nyomozás is zajlik a pályázatok ügyében, de az EU érdeklődése azt jelenti, hogy egyszerre több oldalról – köztük a magyar kormánytól minden formában független szervek részéről – is vizsgálják az Orbán-család egyik tagját is érintő történéseket. Tiborcz István ugyan tavasszal kiszállt az Elios Innovatívból, de a magyar és uniós hatóságok által vizsgált ügyek nagyrészt még arra az időszakra esnek, amikor ő is tagja volt a cégnek.

Az Elios akkoriban nyert el sorozatban milliárdos állami megbízásokat úgy, hogy az esetek túlnyomó részében senki mással nem kellett versenyeznie a munkákért. Ezeknek az eljárásoknak a lebonyolításában merült fel a szabálytalanságok gyanúja, de a vizsgálatok kiterjednek az Elios által végzett munka elvégzésének részleteire – például az áraik mértékére – is. Az Elios Innovatív (amely akkor még E-OS Innovatív néven futott) azzal, hogy politikai kötődésű cégként nyert el állami megbízásokat. A cég körül azonban akkor kezdett el igazán forrósodni a levegő, amikor 2014-től kezdve egymás után győzött az országszerte kiírt közvilágítási fejlesztési pályázatokon. Ezeket szinte teljes egészében az EU finanszírozta, így a sorozatos győzelmek, illetve a pályázatok lebonyolításával kapcsolatos állítólagos szabálytalanságok felkeltették Brüsszel figyelmét is. 

Az OLAF szakemberei júniusban Magyarországon találkoztak egy magyar ellenzéki politikussal is, Giovanni Kessler, a szervezet főigazgatója pedig június 22-én látogatott Budapestre, hogy konkrét nyomozásokról tárgyaljon Polt Péter legfőbb ügyésszel. Azt egyik fél irodája sem árulja el, hogy konkréten milyen ügyek kerültek szóba, és emellett egymásnak ellentmondó információkat adnak ezeknek az ügyeknek a jellegéről is. Három egymástól független brüsszeli forrás információi szerint téma volt a találkozón a közvilágítási projektek ügye is, de mindannyian csak közvetett módon szereztek tudomást a megbeszélés részleteiről. Bármi is hangzott el a megbeszélésen, Kessler nyilvánosan is egyértelművé tette, hogy a látogatása üzenetértékű volt.

Bár az OLAF a vizsgálatok lefolytatásához viszonylag komoly jogkörökkel rendelkezik – helyszíni ellenőrzéseket is tarthat –, a felelősségre vonásban már csak korlátozott szerepe van. Ha szabálytalanság vagy bűncselekmény gyanújára bukkannak, akkor csak ajánlásokat fogalmazhatnak meg. Egyrészt javasolhatják az Európai Bizottságnak, hogy próbálja visszaszerezni a csalás által érintett pénzösszeget. Másrészt átadhatják a nyomozás eredményét tartalmazó jelentését az adott tagállam hatóságainak, de az már rajtuk múlik, hogy kezdenek-e vele valamit. Ezeket a jelentéseket az OLAF soha nem hozza nyilvánosságra, de a beszámolóikból kiderül, hogy sok esetben ezek alapján indulnak büntetőeljárások a tagállamokban.

Ennél konkrétabb következménye lehet annak a másik eljárásnak, amelyet szintén egy brüsszeli hivatal folytat az Elios-ügyben. Annyi fejlemény már történt, hogy egyelőre áll az Elios Innovatív által elnyert közvilágítási projektek kifizetése. A bizottsági forrás szerint nem Brüsszelből állították le a kifizetést, hanem a magyar fél nem nyújtott be erre vonatkozó kérelmet az Elios által elvégzett projektek esetében. A Miniszterelnökség nem válaszolt az ennek okára és részleteire vonatkozó kérdésekre sem, így nem tudni azt sem, hogy mekkora összegről van szó. A bizottság emellett kérte a magyar felet úgynevezett korrekciós intézkedések meghozatalára is. A korrekció lényegében pénzügyi büntetésként működik, és pénzt vonnak meg az érintett programtól. Még a néhány százalék is százmilliókat vagy milliárdokat jelenthet. Az Elios-ügyben érintett közvilágítási projektekre összességében 19 milliárd forintot osztottak szét a Környezet és Energia nevet viselő úgynevezett operatív program keretében. Orbán Viktor vejének korábbi cége több mint két tucat esetben nyerte meg a kivitelezésre kiírt közbeszerzés, és ezzel összesítve több mint bruttó 10 milliárd forint értékben jutott hozzá EU-s finanszírozású megbízásokhoz.

Ezeknek a fejlesztéseknek a forrását bukhatja el részben Magyarország, ha az Európai Bizottság eljárása büntetés kiszabásával zárul. Bár az általános gyakorlat szerint nem minden esetben veszik el teljesen a pénz, mert a kormány kérheti, hogy a zárolt összeget csoportosítsák át más programokba, ezt a manővert nehezítheti most az, hogy az Elios által elnyert projektek még az előző, most már lezárás alatt lévő uniós fejlesztési ciklusba tartoznak.

További részleteket itt lehet olvasni.