Dávid védjegyvitába bonyolódott Góliáttal, és úgy értékeli, hogy az Európai Bíróság szerint nyerésre áll.
Az Iron & Smith Kft. úgy véli, hogy az Európai Bíróság döntése „rést ütött a jóhírű közösségi védjegyek eddig meglehetősen nehezen támadható oltalmán, és segítheti a nemzeti védjegybejelentést választó bejelentőket”. Ezt Kovács Nikolett, a céget képviselő ABK – Dr. Krajnyák & Társa Ügyvédi és Szabadalmi Iroda ügyvédje mondta a hvg-hu-nak. A kis magyar társaság ugyanis perben áll a hollandiai székhelyű óriásvállalattal, az Unileverrel, mert egy olyan kifejezést kezdett használni, amely hasonlít a multicég egyik nemzetközi védettséget élvező szlogenjével.
Az Iron & Smith Kft. a „be impulsive” színes ábrás megjelölés lajstromozását kérte a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalától, és az Unilever ez ellen tiltakozott, arra hivatkozva, hogy az sértené a számára már korábban bejegyzett „Impulse” közösségi (uniós) szóvédjegyhez kapcsolódó jogokat.
Az Európai Bíróság azt mondja, hogy nem azonos termékekről vagy szolgáltatásokról van szó, és ilyenkor az uniós jog azt írja elő, hogy a korábban bejegyzett közösségi védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló megjelölés nemzeti védjegyként történő bejegyzését akkor kell megtagadni, ha a közösségi védjegy az Unió területén jóhírnévvel rendelkezik, és ezt sértené a másik megjelölés bejegyzése.
Az Unilever jóhírnévhez való joga azonban csak az Egyesült Királyságban és Olaszországban áll meg, mert a terméket ott ismerik széles körben, Magyarországon vélhetően csak kevesen. Ez volt az alapja a testület állásfoglalásának, az ügy azonban folytatódik a Fővárosi Törvényszéken.