Vállalkozás hvg.hu 2015. szeptember. 03. 15:09

Egy kis magyar cég megszorongathatja az Unilevert

Dávid védjegyvitába bonyolódott Góliáttal, és úgy értékeli, hogy az Európai Bíróság szerint nyerésre áll.

Az Iron & Smith Kft. úgy véli, hogy az Európai Bíróság döntése „rést ütött a jóhírű közösségi védjegyek eddig meglehetősen nehezen támadható oltalmán, és segítheti a nemzeti védjegybejelentést választó bejelentőket”. Ezt Kovács Nikolett, a céget képviselő ABK – Dr. Krajnyák & Társa Ügyvédi és Szabadalmi Iroda ügyvédje mondta a hvg-hu-nak. A kis magyar társaság ugyanis perben áll a hollandiai székhelyű óriásvállalattal, az Unileverrel, mert egy olyan kifejezést kezdett használni, amely hasonlít a multicég egyik nemzetközi védettséget élvező szlogenjével.

Az Iron & Smith Kft. a „be impulsive” színes ábrás megjelölés lajstromozását kérte a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalától, és az Unilever ez ellen tiltakozott, arra hivatkozva, hogy az sértené a számára már korábban bejegyzett „Impulse” közösségi (uniós) szóvédjegyhez kapcsolódó jogokat.

Az Unilever egyik hűtőházában.
MTI / Nagy Lajos

Az Európai Bíróság azt mondja, hogy nem azonos termékekről vagy szolgáltatásokról van szó, és ilyenkor az uniós jog azt írja elő, hogy a korábban bejegyzett közösségi védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló megjelölés nemzeti védjegyként történő bejegyzését akkor kell megtagadni, ha a közösségi védjegy az Unió területén jóhírnévvel rendelkezik, és ezt sértené a másik megjelölés bejegyzése.

Az Unilever jóhírnévhez való joga azonban csak az Egyesült Királyságban és Olaszországban áll meg, mert a terméket ott ismerik széles körben, Magyarországon vélhetően csak kevesen. Ez volt az alapja a testület állásfoglalásának, az ügy azonban folytatódik a Fővárosi Törvényszéken.

hvg360 Tiszai Balázs 2025. január. 09. 12:00

Trump szóban már Putyin szintjén van, de mégis mit akar Grönlandtól, Kanadától és a Panama-csatornától?

A megválasztott amerikai elnök nem zárja ki, hogy katonai eszközökkel szerezzen meg a három kiszemelt területből kettőt, az USA északi szomszédját pedig gazdasági nyomásgyakorlással kényszerítené az 51. állammá. Donald Trump a harcias megnyilvánulásai alapján annyira veszi komolyan a határvonalakat, mint az Ukrajnát “nácítlanító” Oroszország, bár arra szerencsére kevés az esély, hogy az amerikai hadsereg bármely országot lerohanja. Összeszedtük, miért került a három kiemelt célpont Trump fókuszába.