Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
A magyar kkv-k számottevő hányada él a fiktív számlák által nyújtott „előnyökkel”. Megmutatjuk, mekkora kockázattal és milyen következményekkel jár, ha egy napon az adóhatóság bekopog a trükköző ajtaján.
A fiktív számlák problémája jellemzően egy adóellenőrzés keretében jön elő. Az adóhatóság rutinosan szokta kiszűrni ezeket a számlákat a vállalkozások könyveiből. Az ilyen jellegű számlák nem szoktak jelentős mennyiségben előfordulni a könyvekben, ezért egyszerű egyeztetni, hogy a kibocsátó – a számlákat kiállító szállító – vállalkozás az adott időszakban milyen adattartalmú adóbevallásokat adott be. Vizsgálják, hogy a számlán feltüntetett szolgáltatás nyújtására rendelkezésére állhatott-e megfelelő eszköz, illetve személyi forrás.
A rendszeresen előforduló nagyobb összegű számlák esetén az adóhatóság egy kapcsolódó ellenőrzést végezhet a számlát kibocsátó vállalkozásnál, melynek keretében az egyes gazdasági események valódiságának vizsgálatára irányuló ellenőrzés kiterjed a vizsgált gazdasági eseményekkel összefüggő adatok, tények, körülmények, iratok, nyilvántartások, így különösen a beszerzések és az értékesítések körülményeinek, a gazdasági esemény személyi és tárgyi feltételeinek, illetve a gazdasági esemény megtörténtét igazoló iratok valódiságának vizsgálatára. Tapasztalatok szerint a számlát kibocsátó vállalkozás nem szerepelteti a könyveiben a kérdéses számlákat és ezt a tényt az adóhatóság a kapcsolódó ellenőrzés során könnyedén feltárja, megállapítja.
A gyakorlatban azonban az a tény, hogy egy vállalkozás elérhetetlen, nem elegendő az ügylet fiktív voltának megállapításához. Az ellenőrzésnek a bizonylatok tartalmi vizsgálatát is el kell végeznie:
- a gazdasági esemény valóságtartalma az adólevonást érvényesíteni kívánó adózó könyvelésének, nyilvántartásának, pénzforgalmának ellenőrzése útján is feltárható.
- vizsgálható a beszerzett termék további sorsa és az ügylet során közreműködők (ügynök, fuvarozó, illetve beszállító cég stb.) is nyilatkoztathatók, illetve vizsgálhatók.
- az ellenőrzést ki lehet terjeszteni az gazdasági esemény létrejöttét közvetlenül vagy közvetetten elősegítő partnerekre (fiktív árumozgások esetén a fuvarozócégre, a tárolást végző cégre, az előállítást végző cégre, stb. )
A fiktív számlák használata két súlyos jogkövetkezményt von maga után.
Az adóhatóság által megállított adóhiány után bírságot kell fizetni. Az adóbírság mértéke az adóhiány 50 százaléka, de ha a hiány a bevétel eltitkolásával, a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével függ össze, akkor a bírság mértéke az adóhiány 200 százaléka.
Emellett késedelmi pótlékot is kell fizetni, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része.
Természetesen a fenti eljárások után az adott vállalkozással kapcsolatban az adóhatóság már előítéletesen fog eljárni. Az esetleges további bírságok esetében jellemzően a maximálisan kiszabható bírságot fogják megállapítani, illetve a vállalkozás egyéb ügyleteit is mélyrehatóbban vizsgálják. Az adóellenőrzésre való kiválasztásnál is fokozottabb figyelmet kapnak azon vállalkozások, melyeknél a múltban már állapított meg bírságot az adóhatóság.
| Így néz ki egy fiktív számla |
A tapasztalatok alapján a fiktív számlák általában formailag megfelelnek a törvényi követelményeknek – sőt legtöbbször ezek a számlák vannak a legjobban „körbepapírozva” – azonban lényeges, adójogi szempontból tartalmi hiányosságaik vannak. Jellemzően szolgáltatásnyújtásról állítják ki a fiktív számlákat, leginkább olyan jellegű szolgáltatásokról, melyeknek minimális a dokumentálási kötelezettsége, vagy nincs is írásos nyoma a szolgáltatás nyújtásának, mert egyes esetekben szóban történik, például adótanácsadás, jogi tanácsadás, üzletkötői jutalék, ügyfélszerzési jutalék vagy díj, értékesítési volumenhez kapcsolódó jutalék és így tovább. Általánosságban elmondható, hogy a szolgáltatásról a szerződést megkötik, készül teljesítésigazolási jegyzőkönyv is, de ezen kívül semmilyen egyéb dokumentáció nem található a gazdasági esemény megtörténtére vonatkozóan (kimutatások, levelezések, analitikák stb.)
A fiktív számlák eredete meglehetősen kétséges. Az esetek nagy többségében a fiktív számlákat kiállító cég nem felel meg a törvényességi kereteknek. Ennek megfelelően az adóhatósági megállapítások általában azon tényre hivatkoznak, hogy a számlakibocsátó nem adóalany: - ha a cégbírósághoz bejegyzési kérelmet nem nyújtott be - ha az adóhatóság a vállalkozás adószámát törölte - ha cégbejegyzés bűncselekmény következtében történt (hamis adatok, hamis iratok használatával)
A számlában feltüntetett gazdasági esemény fiktív, amennyiben: - a számlán szereplő felek viszonylatában a gazdasági esemény ténylegesen nem jött létre - a felek között létrejött szerződés semmi, színlelt szerződés, jogszabályba ütköző megállapodás - a valós gazdasági esemény nem azonos a számlán feltüntetett értékesítéssel, illetve szolgáltatással - a gazdasági esemény nem a számlán feltüntetett felek között jött létre.
Az ismeretlen helyen tartózkodó számlakibocsátó esetében is megalapozottan vetődik fel a számla tartalmi hitelességének kérdése. A számlakibocsátó cégjogi és adójogi értelemben létező adóalany, azonban a bejelentett székhelyén, telephelyén nem lelhető fel, a képviseletére jogosult személy ismeretlen helyen tartózkodik. Az ilyen „működés” nem felel meg a vonatkozó jogszabályi előírásoknak, valamint felveti annak kérdéseit, hogy ilyen körülmények között hogyan történik valós gazdasági tevékenység folytatása és az ehhez nélkülözhetetlen kapcsolattartás az üzleti partnerekkel. |
