Bárki számára hozzáférhetőek lesznek a vállalkozások tényleges tulajdonosainak adatai.
Az Európai Parlament megszavazta a pénzmosással, az adóbűncselekményekkel és a terrorizmus finanszírozásával szembeni hatékonyabb fellépést szorgalmazó legújabb irányelvet, amelyben egy nyilvános, központi EU-s adatbázis létrehozásáról döntött, amely a vállalkozások tényleges tulajdonosainak adatait teszi gyakorlatilag bárki számára hozzáférhetővé.
Az adatokat az úgynevezett kötelezett szolgáltatóknak (pl. bankok, könyvvizsgálók, könyvelők, adótanácsadók, ügyvédek, közjegyzők, ingatlanügynökök, bizalmi vagyonkezelők, szerencsejáték-szervezők) kell az ügyfél-átvilágítás során bekérniük. A kötelezett szolgáltatóknak jelenteniük kell azt is, amennyiben gyanús ügyleteket észlelnek – számol be az RSM DTM blog.
A tagállamok hatóságai és pénzügyi információs egységei részére korlátlanul, a kötelezett szolgáltatók részére pedig ügyfél-átvilágítás végrehajtása során, rövid határidővel és az érintett jogi személyek riasztása nélkül kell biztosítani az adatbázishoz való hozzáférést.
Ettől függetlenül bármely személy vagy szervezet (pl. oknyomozó újságíró) is hozzáférhet az adatbázishoz, amennyiben bizonyítja, hogy „jogos érdeke” fűződik az adatok lekéréséhez. Az ő részükre azonban kötelező az online regisztráció és a díjfizetés (amelynek mértéke nem haladhatja meg az adminisztrációs költségeket). A fenti feltételek teljesülése esetén a kérelmező hozzájut a tényleges tulajdonos nevéhez, születési évéhez és hónapjához, állampolgárságához, tartózkodási országához és a tulajdonosi érdekeltség jellegére vonatkozó információhoz.
A hozzáférést a tagállamok csak „kivételes körülmények között, eseti alapon” korlátozhatják, illetve külön szabályok vonatkoznak a kiemelt közszereplőkre (pl. államfőkre, kormánytagokra) és családtagjaira. Az Európai Parlament ezzel egy időben elfogadott egy rendeletet is, amelynek célja a pénzmozgások egyszerűbb nyomon követhetősége. A rendelet részletesen szabályozza a pénzforgalmi szolgáltatók által rögzítendő és ellenőrizendő adatok körét, amely a pénz forrásának és útjának későbbi ellenőrzéséhez nyújt a korábbinál még hathatósabb segítséget a hatóságok számára.
Az irányelv rendelkezéseit két éven belül át kell ültetniük a tagállamoknak a saját jogszabályaikba. A pénzmozgásokról szóló rendelet az EU közlönyében való megjelenést követő huszadik napon automatikusan életbe lép az összes tagállamban.