Indítsanak polgári pert, ha bizonyíthatóan káruk származott abból, hogy a képzőintézmény nem tett eleget a felnőttképzési szerződésben foglaltaknak – ezt válaszolta a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Szak- és Felnőttképzési Igazgatósága annak a nyolc fiatalembernek, akik segítséget próbáltak kérni, hogy befejezhessék az informatikusképzést. Három gyakorlati órájuk hiányzik, hogy az úgynevezett CAD-CAM programozói vizsgát letehessék, aztán elhelyezkedjenek az egyik legkeresettebb szakmában.

Ők 2013 tavaszán iratkoztak be egy 252 órás, elvileg 11 hónaposra ígért tanfolyamra, s lerótták a több mint 300 ezer forintos tanfolyami díjat plusz a vizsgadíjakat. Az ő osztályukba összesen 21-en jártak, de az oktatásszervező Virág és Juhász Kft. az elmúlt egy évben szépen sorban más szakmákat tanulók – például festő-, asztalos-, fodrász-, kozmetikus- és fogtechnikustanoncok – képzését is leállította, a tandíjakat viszont nem fizette vissza.

A 18 hónapos fogtechnikusképzés elméleti részéért például majdnem egymillió forintot kellett befizetni, ehhez jött még a gyakorlat esetenként kétszer ekkora összege. Volt, aki 50 évesen, matematikusként vállalta be az új szakma megtanulását, minden tartalékát bedobva – a jelek szerint hiába, levizsgázni nem tud.

A szünet végzetes

A most a pénzük után futó informatikusok képzése elkezdődött ugyan 2013 tavaszán, ám arra hivatkozva, hogy „a gyakorlati hellyel problémák vannak”, az év októberétől máris szünetelt az oktatás. Aztán a következő év szeptemberében – amikor már rég be kellett volna fejeződnie a tanfolyamnak – végleg leállt a program. Ekkor már a gyakorlati oktatás színhelyéül funkcionáló cég is mentegetőző levelet kényszerült írni a hallgatóknak: „Sajnálattal tájékoztatlak benneteket, hogy a Virág és Juhász Kft. jelentős tartozása miatt ezen a héten sem tudjuk folytatni a tanórákat”.

Fülöp Máté

Nemcsak a gyakorlati helyeknek késlekedtek a fizetéssel, de a tanfolyamok oktatói közül is többen várnak a pénzükre, mégpedig milliós nagyságrendű összegekre.

A fiatalok azóta is várnak, hogy befejezhessék a képzést, de se kép, se hang. Még az elméleti tananyagból letett modulvizsgákról sem sikerült megszerezniük az igazolást, hogy azzal legalább továbblépjenek. Végképp ellehetetleníti őket, hogy 2013 őszén változtak az OKJ-képzések feltételei is, így a CAD-CAM informatikusok ma már a korábbi 252 óra csaknem négyszeresében, minimum 960 órában kell, hogy elvégezzék a tanfolyamot. Vagyis a tavalyelőtt letudott óraszámukkal semmire sem mennek.

Hasonló a gondjuk a fogtechnikusoknak is: a mai rendszerben csak gyakornokok lehetnek az alapképzéssel, ahhoz, hogy önállóan praktizáljanak, további 500 órát kellene abszolválniuk – újabb százezrekért. Nagyjából tucatnyian most azért nem tudnak levizsgázni, mert a legutolsó modulzáró vizsgát már több mint egy éve letették – márpedig ez a maximális időtartam, ami eltelhet a két esemény között. Csakhogy az elmúlt egy évben hiába nógatták a Virág és Juhász Kft. illetékeseit, azok nem szerveztek nekik vizsgát.

A munkaügyi hivatal nem talált kivetnivalót

Hiába fordulnak sorra a különféle kormányzati szervekhez, az abszurd és merev jogszabályok miatt semmi esélyük. A pórul járt tanulók közül többen először a nemzetgazdasági tárca szakképzésért és felnőttképzésért felelős államtitkárságához fordultak, onnan passzolták le az ügyüket a munkaügyi hivatalhoz. Ott viszont közölték: tavaly nyáron már megvizsgálták a Virág és Juhász Kft. fenntartásában működő szakiskolákat, és „a jogszabályokban foglaltaknak megfelelően” jártak el. De ebből ők semmit sem éreznek, a jelek szerint nincs az az állami szerv, amely a piaci OKJ-s képzésekért felelősséget vállalna.

A pénzük végleg elúszni látszik, ami miatt tavaly ősszel többen a rendőrségre szaladtak, gyanúsítottat azonban még nem sikerült találnia a hatóságnak. Most két ügyszámon folyik a nyomozás – immár hónapok óta, egyelőre eredménytelenül. Márpedig képzettség nélkül többen azóta is munkanélküliek, annak ellenére, hogy hónapokig, sőt évekig jártak iskolába, oktatásra, közülük sokan a hétvégéiket szentelve a projektnek.

Fazekas István

Mindeközben Virágék virulnak, mindössze annyit tettek, hogy kft.-jüket átnevezték Európai Online Oktatási Kft.-re – így akár el is kezdhetik tiszta lappal gyűjteni az új hallgatókat. (Egyelőre nem találtuk nyomát annak, hogy valóban az új néven el is kezdték volna a toborzást a tanfolyamokra.) A cég kulcsfiguráját, Virág Gergőt többször próbáltuk elérni, telefonját nem vette fel, Facebook-üzenetünkre sem reagált.

Rárepültek állami pénzekre is

A cégcsoport ráadásul kibővítette a tevékenységét, és az utóbbi években államilag finanszírozott nappalis és esti képzéseket is indított, vagyis az adófizetők pénzét is megpróbálta hasznosítani. Ehhez gründolták a Drégelyvár Oktatási Alapítványt, amelynek eredendően Virág volt az elnöke, ám tavaly egy Dékány Ida nevű hölgy került a helyére. A tanárok és a gyakorlati oktatást adó cégek azonban állítják, a háttérben továbbra is Virág irányított.

Mint arról a HVG hetilap is írt februárban, a fiatal alapítvány rejtélyes módon azt követően is jócskán tudott közpénzből kurzusokat meghirdetni, hogy 2013-ban megváltozott a szakképzés finanszírozási rendszere. Míg ugyanis korábban a szakmák egy részét akárhol, akárhány helyen lehetett oktatni s ahhoz állami támogatást kérni, ha volt elég jelentkező, ma a legtöbb képzésnél fenntartóra bontva leosztják a keretszámokat. Miközben patinás alapítványi intézmények lényegében kiszorultak ezáltal a szakképzésből, addig a Drégelyvárnak tavaly például fodrászhelyből kapásból 100 jutott az összes budapesti 306-ból, úgy, hogy a többit állami iskolák vihették. Még abszurdabb az arány a műbútorasztalos-képzésben: a fővárosban 28 fiatalnak adatott meg a lehetőség, hogy állami pénzből tanuljanak, közülük 20-an a Drégelyvár iskoláiban.

Merthogy azokból több is akadt: a Drégelyvár nevű mellett – amelyet 2014 őszén Kempelen Farkas Szakiskolára nevezték át, miután a netes fórumokon már elkoptatták a panaszkodók a nevét – a Klebelsberg Kuno Szakképző Iskola és a IV. Béla Esti Gimnázium. Sőt, némi szinergia alakult ki az Ajtósi Dürer soron működő Út a Harmadik Évezredbe Alapítvány szakképzőjével is, az ottani igazgató, Fidler Gábor egy időben a Drégelyvárt is igazgatta, a diákok pedig meglehetősen kaotikus módon szerepeltek az iskolák névsorában.

Ügyeskedésekről számolnak be oktatók, tanfolyamra járók

A szakmunkástanulók oktatása ugyanis enyhén szólva nem volt kifogástalan, például akadtak estisek, akik papíron nappalira jártak, s az ösztöndíjat is többen hiányolták. Voltak, akik diákigazolványt is csak ideiglenest kaptak, holott az azért járó díjat is lerótták. Akik kiiratkoztak, azok sokáig még fent voltak a listán, vagyis az iskolafenntartók felvehették utánuk az állami normatívát – fejenként nagyjából évi 300 ezer forintot. A tanárok elmondása szerint még a mostani tanév elején is ezer körüli létszámot könyveltek, vagyis jókora állami összegek folytak ki a költségvetésből: az államkincstár adatai szerint 2013-ban 683 millió, tavaly pedig 867 millió forint. Ám – mint a rendőrségi feljelentésükből is kiderül – a naplót például utólag, egy erre a célra létrehozott irodában töltötték ki, hőre eltűnő tintát tartalmazó tollal. „A naplóban jóval több tanuló került beírásra, mint akik valójában az iskolában tartott órákon megjelentek” – állítják a tanárok, hozzátéve: „a tanulók hiányzását jogszabály által előírtan a naplóban nem rögzíthettük”.

Az oktatók bérét tavaly november óta nem fizette ki az alapítvány, arra hivatkozva, hogy nem kapta meg a Magyar Államkincstártól a forrást. Csakhogy kérdésünkre az erőforrástárcánál közölték: a Drégelyvár Alapítvány finanszírozását egészen pontosan idén februártól függesztették fel, miután a MÁK ellenőrei tavaly év végén helyszíni ellenőrzésre vonultak ki az intézménybe. Vagyis tavaly még egész évben, sőt idén januárban is megkapta az államtól pénzt arra, hogy a tanárokat kifizesse, az órákat és a gyakorlatokat megtartsa, a kollégiumot működtesse. Nem tette, a kollégiumban például hónapok óta nem volt személyzet – rendkívüli állapotok annál inkább. Az iskolaépületben már fűtés sem volt, annak a díjával is elmaradtak ugyanis.

Fülöp Máté

Abban a pillanatban viszont, hogy az állam nem térített, az iskolát bezárták. Az alapítvány összes iskoláját a kormányhivatal is ellenőrizte januárban, és azt találták, hogy ott nem folyik oktatás, így jogerősen törölték az intézményeket. „Ezen túlmenően a Kormányhivatal a fenntartó alapítvány működését, tevékenységét nem jogosult vizsgálni, az az ügyészség hatáskörébe tartozik” – írták kérdésünkre. A MÁK viszont feljelentést tett a NAV illetékes bűnügyi igazgatóságánál.

Nem könnyű folytatniuk máshol a diákoknak

„Ha nem vesznek át máshová, elveszítem az ingyenes tanulás lehetőségét, hiszen a nyáron betöltöm a 21-et” – panaszkodott a HVG-nek egy másodéves villanyszerelő diák, akinek már csak pár hónapot kellett volna tanulnia, hogy szakmát szerezzen. Más iskolák sem szívesen vették át az iskolátlanná vált fiatalokat, a normatívát ugyanis csak azok után fizeti ki az állam, akiket október elején lejelentett az iskola. Itt pedig osztályok tucatjai kerültek az utcára. „Arról, hogy a Kormányhivatalt az ellenőrzés ideje alatt megkereső tanulók nem tudtak elhelyezkedni klikes vagy magánfenntartású intézményekben, nincs tudomásunk” – írta kérdésünkre a fővárosi kormányhivatal. Csakhogy a HVG-nél pórul járt diákok tömkelege jelentkezett.

Akiket átvettek, azok sem voltak mindig szerencsések. A villanyszerelő-tanulók például a XI. kerületi Öveges József Szakközépiskola és Szakiskola diákjai lettek, s a napokban vizsgáztak le. Tizenhármuk közül heten átmentek, mégpedig négyesnél jobb átlaggal, ám hatan megbuktak. Azt mondják, a korábban, a Kempelenben szerzett tudásuk messze nem felelt meg a minimális elvárásoknak. Mesélik, egyszerűen azért választották annak idején a drégelyváros iskolát, mert „azt dobta fel először a Google”.