A minisztérium állásfoglalása szerint az számít, hogy egy légtérben legyen a kettő.
„Ha ugyanazon – egy légterű – üzletben (épület, épületrész…) üzemanyag-értékesítés és kiskereskedelmi tevékenység is folyik, az üzlet nyitva lehet vasárnap.” Ezt a választ adta (11 nappal megkeresésünk után) a Nemzetgazdasági Minisztérium arra a kérdésünkre, hogy milyen esetben vonatkozik a zárvatartási kötelezettség az üzemanyagtöltő állomásokon nem üzemanyagot árusító jogi személyekre.
Korábban ugyanis jogértelmezési nehézségekbe ütköztek a kiskereskedelmi láncok és az olajcégek, mert a szövegből nem volt egyértelmű, hogy:
- az üzemanyagtöltő állomás mint hely minősül üzletnek, és így nem vonatkozik rá a vasárnapi boltzár, vagy
- az üzemanyagot eladó jogi személyre (cégre, vállalkozóra) vonatkozik a szabályozás, ő tarthat nyitva vasárnap, de ha a benzinkúton más cég árulja az üdítőt, akkor az nem működhet.
Az NGM válasza szerint az első verzióban kell olvasni a törvényt, ami azt jelenti, hogy abban az épületben, ahol a töltőállomás kasszája van, vasárnap is lehet élelmiszert és napi fogyasztási cikket árulni. Ez azt jelenti, hogy a jelenleg érvényes szabályok szerint egy kiskereskedő egyértelműen rátelepülhet a benzinkútra, és ott árulhat. Így tett eddig a Spar és az OMV párosa, amelynek terveit törvénymódosítással próbálták keresztülhúzni – úgy látszik sikertelenül. A módosítás kisebb zavart keltett a Tesco és a Shell közös üzemeltetésű benzinkút-üzletében, de ezen hamar túl lett az olajcég, amely egyetlen zárva tartott vasárnap után azóta is nyitva tartja a budapesti egységét. A mostani NGM-állásfoglalás szerint extrém esetben akár egy hipermarket is ráépülhetne egy jelenlegi benzinkútra, a lényeg az, hogy abban a helyiségben legyen a pénztárgép, ahol most a benzint árulják.