Vállalkozás hvg.hu 2015. február. 23. 13:25

Putyin nyert Romániában? Kivonul a Chevron

Nem keresi tovább a palagáz-lelőhelyeket Romániában, és kivonul az amerikai Chevron. A döntésben szerepet játszhatott az olajáresés, és a romániai lakosok heves ellenállása, mely mögött a gyanú szerint Oroszország állt.

Felhagy a palagáz-lelőhelyek feltérképezésével Romániában és kivonul az országból az amerikai Chevron olajipari vállalat – írja a román Hotnews.ro hírportálra hivatkozva az Energiainfo.

A kivonulást hivatalosan még nem jelentették be Romániában, de Victor Ponta miniszterelnök múlt év végén közölte, hogy a Chevron nem talált palagázt romániai próbafúrásai alkalmával. A palagáz kitermelő cégeknek súlyos bevételkiesést okoz az elmúlt időszakban bekövetkezett olajáresés, és a cég nemrég felhagyott a lengyelországi és ukrajnai palagázüzlettel is.

Palagáz-kitermelőhely az Egyesült Államokban.
AFP / Mladen Antonov

Emellett a Chevron erős ellenállásba ütközött Romániában környezetvédő és településeiket féltő helyi lakosok részéről. Az amerikai cégnek több ízben le kellett állítania a próbafúrásokat Kelet-Romániában, ahol a palagázellenes tüntetők össze is csaptak a karhatalommal.

A palagáz-kitermelés ellenzői veszélyesnek és környezetrombolónak tartják az amerikaiak által alkalmazott technológiát, de román lapok arról is írtak, hogy Moszkva érdekeit sértené, ha Romániában elindulna a palagáz kitermelése, mert ezzel csökkenne a térség és az egész Európai Unió energetikai kiszolgáltatottsága. Az Evenimentul Zilei című jobboldali lap 2013-ban azt állította, hogy "nem a moldvai kisvárosokban és falvakban hirtelen megélénkült polgári öntudat", hanem Oroszország áll a palagáz elleni romániai tüntetések hátterében.

hvg360 Tiszóczi Roland 2024. november. 30. 07:00

Európának a katonai kiadások duplája sem lenne elég, ha az USA nélkül kellene védenie Ukrajnát

Donald Trump úgy vélekedhet, hogy legyen most tűzszünet a jelenlegi ukrajnai frontvonalon, Európa pedig oldja meg önerőből a térség biztonságának későbbi fenntartását. Ennek oka részben az, hogy az Egyesült Államoktól a közel-keleti és a csendes-óceáni térség növekvő feszültségei is igénylik az erőforrásokat. Kérdés, mennyi pénz és főként mennyi idő kell az európai hadiipar felfuttatására. Ami Magyarországot illeti, a honvédségi beszerzéseket intéző állami cég elleni kibertámadásban kiszivárgott dokumentumok szerint a jövőben feltehetően annyit sem költ majd védelemre, mint amennyit a NATO-ban vállalt.