Azt hitte, Gyurcsány árkommandója volt a mélypont? A Fidesz országgyűlési határozatba akarja foglalni az árak rendszeres ellenőrzését. Ha egy cég nem csökkenti az árait, megbüntetik.
Valakinek eszébe jutott a Fideszben, mi lenne, ha elővennék Gyurcsányék 2005-ben bedobott, kínos kudarcba fulladt árkommandós ötletét. És elővették, sőt intézményesítenék: a Fidesz országgyűlési képviselőcsoportja szerdán közleményt küldött szét a sajtónak, hogy „országgyűlési határozatban fogja felkérni a kormányt, hogy alakítsa ki az árak rendszeres monitoringozásának rendszerét, és szankcionálja az állami támogatások – például a munkahelyvédelmi akciótervben folyósított támogatások – megvonásával azt, ha egy ágazat szereplői az árak kialakításánál nem veszik figyelembe az energiahordozók árának csökkenését”.
Az ötletet forrását Rogán Antal környékén lenne érdemes keresni, aki pár hete nekiment a pékeknek, és azt mondta, az olcsóbb üzemanyag miatt csökkennie kellene a kenyér árának (a pékek szerint viszont nem).
A Fidesz közleménye most azt írja, a frakció „továbbra is kiemelten fontosnak tartja, hogy a magyar családoknak csak annyit kelljen fizetni a termékekért és szolgáltatásokért, amennyit feltétlenül szükséges. Ezért valósítottuk meg a rezsicsökkentést és ezért tartjuk fontosnak, hogy az energiahordozók és üzemanyagok árának változása ne csak azok emelkedésekor, hanem csökkenéskor is megjelenjen az árban”.
Gyurcsány árkommandója
Mintha csak 2005 júniusát írnánk: a Gyurcsány-kabinet a 100 lépés program keretében bejelentett, 2006-tól életbe lépett 5 százalékpontos áfacsökkentés mellé ígért árkommandót és razziákat, hogy megvédje az embereket a harácsoló kereskedőktől. A kormánypárti megszólalók akkoriban is attól tartottak, hogy a kereskedők lenyelik az áfacsökkentés miatti árcsökkenést és nem adják tovább a lakosságnak. Gyurcsány Ferenc akkoriban azt mondta: a költségvetés nem azért mondott le az áfabevételről, hogy az a kereskedők zsebét vastagítsa, hanem hogy a vásárlók pénztárcájában maradjon.
A Gyurcsány-kabinet feketelistát is akart készíteni azokról a kereskedőkről, akik nem mérsékelték az áraikat. De az ötlet végül kínos kudarcba fulladt: kiderült, hogy titlják a törvények, így az árkommandó már bevetése előtt a 2005-ös év végére kormányzati védjeggyé finomodott, amely azokra a boltokra, áruházláncokra kerülhetett ki, melyek érvényesítik az 5 százalékos áfa- és árcsökkentést. Egy ideig egyébként portyáztak az "áfakommandók" az országban, de az már tényleg a groteszk mélypont volt: a fogyasztóvédelmi biztos nulla hatáskörrel kiment a boltba egy ellenőrző útra, és bosszúsan tudomásul vette, hogy hiába az áfacsökkentés, több napicikk ára magasabb lett az előző évhez képest.
A Fidesznek régóta tetszik az ötlet
A Fidesz már 2011-ben is elővette a kommandós húzást, akkoriban a személyi jövedelemadó rendszerében végrehajtott változásokat (az egykulcsos adót és az adójóváírás megszüntetését) „kellett” megvédeni a cégektől. Orbán Viktor és Lázár János is megígérte, hogy a kormány az emberek érdekében Rogán Antal vezetésével egy kommandót – úgynevezett jövedelememelkedést vizsgáló munkacsoportot – állít fel, és rákényszeríti a vállalkozásokat, hogy kompenzálják azoknak a munkavállalóknak a veszteségeit, akik rosszul jártak az adóváltozásokkal.
A kormány így próbálta látványos gesztusokkal a cégekre tolni, hogy az egykulcsos adórendszer bevezetésével a munkavállalók jelentős része rosszul járt, főleg az alacsony jövedelműek. Azoknak ugyanis, akik a versenyszférában bruttó 300 ezer forintnál kevesebbet kerestek havonta és nem volt gyermekük, a nettó keresetük csökkent, ha a cégük nem emelte a bruttó bérüket. Orbán Viktor emiatt még évértékelő beszédében is megdorgálta akkoriban a munkaadókat, mondván, ha betartanák az Országos Érdekegyeztető Tanács bruttóbér-emelésre tett ajánlását, akkor senkinek sem csökkenne a bére.