A matematika tudománya nem áll messze egy vállalkozás gyakorlatától. Ha kíváncsi rá mégis hol találkozik az elmélet a gyakorlattal, olvassa el Szántó Péter legújabb cikkét.
Jégvirág, brokkoli, a test érrendszere, villámlás, páfrány, vállalkozás. Első hallásra nehéz kapcsolatot találni a felsorolásban, pedig van. A választ Benoit Mandelbrot, francia-amerikai matematikus adta meg a 20. században, fraktálelméletében. Fraktálok az olyan végtelenül komplex alakzatok, melyekben jól kivehető, a matematika eszközével leírható ismétlődések találhatók. Na de, mi haszna mindennek a vállalkozások világában?
A fraktálok alapjába véve kéttípusúak lehetnek: szimmetrikusak és aszimmetrikusak. Nézzük a hópihét! Amikor a hópihe jégkristályként egy felhőben utazik, akkor gyakran megesik, hogy össze-össze ütközik más kristályokkal, minek következtében azok összetapadnak, vagy kisebb darabokra esnek szét. Ezt nevezzük a fraktálok torzulásának, melynek különféle szintjei, lépései vannak.
Lássuk mindezt egy vállalkozás példáján!
1. Egy tavaszi napon zöldséges nyílik az utcában. Nem kérdés, mindenki örül az új kereskedelmi egységnek, hiszen a tulajdonos csak és kizárólag jó minőségű, friss árut kínál a vásárlóknak. Ez tehát az első lépés, a nyitás.
2. Ahogy telnek a hetek, világosan kirajzolódik a zöldséges sikere, hiszen számtalan vevőt szolgál ki nap mint nap. Gyakran megesik, hogy a nagy nyári melegben vásárlói egy pohár vizet kérnek a tulajdonostól. Mivel zöldséges gurunk nyitott szemekkel figyeli vásárlói igényeit és igyekszik azokhoz igazodni, így már nem csak zöldségeket és gyümölcsöket kezd el árulni, hanem vizet is, a vendégek nagy örömére. Itt tehát, a második lépésnél, már egy kisebb torzulást vélhetünk felfedezni.
3. Harmadik lépcsőfokként, kis idő múltán felmerül a kérdés, hogy miért ne árulna esetleg limonádét vagy szörpöt is a vevőknek? Hamar kiderül, hogy a vásárlók kifejezetten szeretnek a boltba járni, hiszen nem csak bevásárlásukat tudják itt elintézni, de jókat beszélgethetnek a szomszédokkal, és még ihatnak is egy kis frissítőt. Ennek következményeként hosszú perceket töltenek a bolt előtt, mely felveti a tulajdonosban a gondolatot, hogy kirakhatna pár széket és asztalt, esetleg egy napernyőt is! Ez jelenti a negyedik fokozatot.
4. Zöldségesünk szépen virágzik, az emberek kedvelt találkozási és bevásárlási pontja lesz, ám eljön a pillanat, amikor tulajdonosunknak fel kell vennie egy kisegítőt. Ezt az embert azonban nem zöldségek pakolására fogja alkalmazni, hanem arra, hogy legyen, aki kiszolgálja a bolt előtt üldögélő vásárlókat.
Honnan indultunk? Egy kis zöldséges gondolatától. Hova jutottunk? Egy jól működő étteremig. Ebben az esetben egy olyan mértékű torzulás következett be, hogy a hely egyik iránynak sem felel meg maradéktalanul: se nem zöldséges, se nem étterem.
De akkor mi lehet a megoldás? Ha érdekli, nézze meg videón, vagy olvasson tovább.