A 2007-2013 közötti európai uniós tervezési időszakban 26,8 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásban részesült a magyar logisztikai ipar; ennek köszönhetően optimális esetben - átlagos támogatási intenzitás mellett - összesen 67 milliárd forint értékben valósulhatnak meg fejlesztések - közölte a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ) az MTI-vel.

Az MLSZKSZ az új, 2014-2020 közötti európai uniós költségvetési ciklus indulása alkalmából megfogalmazta a Magyarországra jutó források logisztikai felhasználásának vezérelveit, és azt, hogy álláspontjuk szerint hogyan kell korszerűsíteni a pályázati rendszert. A szövetség tagjai az elmúlt 7 évben összesen 9,7 milliárd forint uniós támogatást nyertek el, ami a logisztikai szolgáltató központok által megvalósított fejlesztések átlag 40 százalékát fedezte. 

A fejlesztési források hasznosulását jól mutatja, hogy a Világbank kétévente készülő, logisztikai teljesítményről szóló rangsorában - amelyben Németország az első - Magyarország nagyot lépett előre: az idén a 40. helyről a 33. helyre került. A nemzetközi tranzit szállítási útvonalak, és az útvonalakat kiszolgáló logisztikai csomópontok között éles nemzetközi verseny folyik, ezért fontos kérdés, hogy milyen helyezést tudhat magáénak egy ország a listán. Amennyiben jók az infrastrukturális adottságok, az adópolitika, és az intézményi rendszer is segít, akkor az adott országon keresztül mennek a nemzetközi szállítási útvonalak, ellenkező esetben a fuvarozók kikerülik. 

Az MLSZKSZ szerint ahhoz, hogy Magyarország megtartsa elért helyezését, vagy javítani tudjon rajta, feltétlenül szükségesek a logisztikai pályázatokon elnyerhető többletforrások. A korábbi gyakorlati tapasztalatok alapján azonban korszerűsíteni kell a pályázati rendszert. 

Azt is szem előtt kell tartani, hogy az Európai Unió közlekedéspolitikájában meghatározott elvárások teljesülését hogyan lehet biztosítani, mivel 2030-ra a 300 kilométer feletti közúti áruszállítások 30 százalékát, 2050-re pedig több mint felét vasúton vagy vízi úton kell bonyolítani, és az erre való felkészülést már most el kell kezdeni - hívja fel a figyelmet az MLSZKSZ. 

A szövetség szerint a logisztikai pályázatok összeállításánál figyelembe kell venni többek között, hogy a szokásos ingatlan-, technológiai, informatikai és humánerőforrás-fejlesztés mellett olyan eszközök cseréjét is támogatni kell, amelyek már nem üzemeltethetők gazdaságosan és környezetbarát módon.

Az MLSZKSZ szerint koordináltan kell kezelni a konkurens fejlesztések állami támogatásából történő megvalósítását, mivel ezek a fejlesztések forgalommegosztást eredményezhetnek. Azt szeretnék, hogy a logisztikai pályázatokon indulhassanak nagyvállalatok is, ugyanis a komolyabb hozzáadott értékű és hosszú távú szerződéses megoldásokra jelenleg csak a nagyvállalati kategóriába sorolt logisztikai szolgáltatók alkalmasak. 

A cégek hálózatosodását (klaszteresedését) is támogatni kell, úgy, hogy az együttműködő cégek közösen nagyobb támogatási intenzitást érjenek el, mintha külön-külön pályáznának. 

A közép-magyarországi régió nem kap logisztikai támogatást - néhány, jogszabályban felsorolt települést leszámítva -, holott a teljes magyar logisztikai potenciál 70 százaléka ebbe a régióba koncentrálódik. A szövetség ezért arra figyelmeztet, hogy ha elmarad a régió fejlesztése, akkor nem tudják majd megtartani jelenlegi megbízásaikat, és újabbakat sem tudnak elnyerni. Ezért az MLSZKSZ azt javasolja, hogy a közép-magyarországi régióban - a jogszabályban felsorolt településeken kívül - a támogatási intenzitást 25 százalékra emeljék az eszközbeszerzés területén.