Vállalkozás hvg.hu 2013. december. 13. 06:00

100 kérdés: a mikrovállalkozások üzleti-vállalati környezete - 2. rész

Mit nevezünk mikrovállalkozásnak? Mit nevezünk startupnak? Hány embert foglalkoztatnak a mikrovállalkozások? Milyen a jövedelemtermelő képességük? Mennyire innovatívak? Milyen ágazatokban tevékenykednek? Hányan exportálják termékeiket, szolgáltatásukat a világpiacra? Hol van a legtöbb mikrovállalkozás Magyarországon? Összegyűjtöttük a legfontosabb kérdéseket a mikrovállalkozások üzleti környezetére vonatkozóan.

1. Mit nevezünk mikro vállalkozásnak? 

Azt a vállalkozást, amelynek 10 főnél kevesebb munkavállalója van, ÉS éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege nem éri el a 2 millió eurót (600 millió forintot). További feltétel, hogy a vállalkozásban az állam (vagy önkormányzat) közvetett vagy közvetlen tulajdoni részesedése, külön-külön vagy együttesen, nem haladja meg a 25 százalékot.

2. Mit nevezünk startup vállalkozásnak? 

A startup eredetileg a kezdő (mikro) vállalkozást jelölte, de a jelentéstartalma ma is folyamatosan alakul. Az USA-ban olyan tőzsdén jegyzett vállalatokat is startupként emlegetnek, mint a Google, vagy a májusban tőzsdére lépett Facebook. Magyarországon a startupokat olyan induló vállalkozásokként határozzák meg, amelyeket nagy növekedési potenciál jellemez, tudásintenzívek, innovatívak és alacsony a kezdeti tőkeigényük. A növekedés az alkalmazottak számával és/vagy a forgalommal mérhető.

3. Mit nevezünk gazella cégnek?

Az OECD definíciója szerint minden olyan vállalkozás, amelynek az átlagos éves növekedési üteme egymást követő három éven keresztül meghaladja a 20%-ot, és tíz vagy annál több munkavállalóval rendelkezik a vizsgált időszak elején, gazellának tekinthető. Magyarországon az 5-50 fős KKV csoport mintegy 10%-át tekintjük gazellának. 2010-ben ez mintegy 3-4000 vállalkozást jelentett. Többségük a szolgáltató szektorban és a feldolgozóiparban működik, kétharmaduk a Közép-Magyarországi régióban.

4. Hány mikro vállalkozás van Magyarországon?

Magyarországon 2013-ban a becslések szerint 1 millió 700 ezer működő mikro vállalkozás van, amely az összes vállalkozás 97 százaléka. Ebbe beletartoznak az egyéni vállalkozók, őstermelők is. Ugyanakkor a működő mikro vállalkozások 57 százaléka kényszervállalkozás (nem önszántából alakult, célja az önfenntartás, nem növekednek). Forrás: Global Entrepeneurship Monitor, 2012.

5. Hány embert foglalkoztatnak összesen a mikro vállalkozások?

A hazai mikro vállalkozások az alkalmazottak 40 százalékát (EU: 29,5%), nagyságrendileg 1,5 millió főt foglalkoztatnak, részarányuk a GDP tekintetében 19,1 százalék (EU: 29,5%). Forrás: SBA Factsheet 2012. European Comission.

6. Hány embert foglalkoztat egy átlagos mikro vállalkozás?

Az unió átlagára jellemző 4,2 fővel szemben a magyarországi mikro vállalkozások átlagosan 1,6 főt foglalkoztatnak. A mikro vállalkozások magas darabszáma miatt ugyanakkor a foglalkoztatási hatásuk jelentős.

7. A mikro vállalkozások hány százaléka működik Közép-Magyarországon?

2011-ban a működő mikro vállalkozások 89,3%-a helyezkedett el Közép-Magyarországon (ezer lakosra vetítve). Az összes vállalkozás 90%-a is ebben a régióban található. Forrás: KSH, 2013.

8. Mekkora a mikro vállalkozások jövedelemtermelő képessége?

A mikro vállalkozások jövedelemtermelő képessége egytizede az EU átlagának, és becslések szerint mindössze 20%-uk bankképes. 

9. Mekkora a mikro vállalkozások bruttó hozzáadott értéke?

A hazai mikro vállalkozások bruttó hozzáadott értéke 18,2 százalék. Az EU-ban ez az arány 21,2%. Forrás: KSH 2012.

10. A hazai mikro vállalkozások hány százaléka exportál az EU-ba?

A 2-9 fős mikro vállalkozások 13,1 százaléka exportál az EU-ba. KSH, 2012. (2011-es adóbevallások alapján)

11. Mekkora a mikro vállalkozások üzleti súlya?

A mikro vállalkozások az üzleti szféra több mint 36 százalékát adják, ezért súlyuk különösen fontos a nemzetgazdaságnak.

12. Milyen ágazatokban tevékenykednek a mikro vállalkozások?

Túlnyomó többségük szolgáltatást végez. 20 százalékuk a kereskedelem, gépjárműjavítás, 16 százalékuk a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység gazdasági ágakba tartozott. Mellettük az ipar és építőipar szerepe volt még számottevő, a szervezetek együttesen 17 százaléka sorolódott ezen ágazatokba. 

13. Milyen a mikro vállalkozások területi eloszlása?

A mezőgazdaság kivételével minden mikro vállalkozást közép-magyarországi túlsúly jellemez. Ez elsősorban a szolgáltatások területén – ezen belül is az információ, a kommunikáció, a pénzügyi, az ingatlanügyletek, a szakmai, tudományos, műszaki, valamint az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység, illetve a művészet, szórakoztatás, szabad idő esetében – nagyobb az átlagosnál.

14. Milyen tevékenységet végez egy tipikus mikro vállalkozás?

A mikro vállalkozások jelentős része beszállítóként dolgozik nagyvállalatoknak (anyagot, alkatrészt, vagy szolgáltatást, kisebb részben szellemi munkát értékesít). A kapcsolatok másik tipikus formája a nagyvállalat által kiszervezett szolgáltatások ellátása. Ilyen lehet a takarítás, az őrzés-védelem, a könyvelés stb. A mikrovállalkozások fele kényszervállalkozás, azaz nem önszándékból alapították, nem képesek a növekedésre, s egyetlen céljuk az alapítók létfenntartása.

15. Mi alkotja egy vállalkozás mikrokörnyezetét?

a. Szállítók (beszerzés)
b. Kereskedők (kis- és nagykereskedők)
c. Szállítmányozók (eljuttatják a telephelyről)
d. Bankok
e. Biztosítótársaságok
f. Befektetési alapok, pénzügyi tanácsadók
g. Vevők
h. Versenytársak
i. Közvélemény

16. Milyen lesz a vállalkozásom üzleti környezete 2014-ban? 

Az elmúlt években a gyakori politikai, jogi és intézményi változások miatt kiszámíthatatlanabb üzleti környezet jött létre Magyarországon - áll az Európai Bizottság 27 uniós tagállam versenyképességét értékelő elemzésében. Ahogy a dokumentum összefoglalja: a hitelezési feltételek szűkösek, az innováció szintje alacsony, sok szolgáltatási területen gyenge a versenyhelyzet, a közigazgatás hatékonysága gyenge. Ezekben nem várható lényeges előrelépés 2014-ben sem. Ugyanakkor jövőre a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Hitelprogram 2. nevű programja fellendítheti a vállalati fejlesztéseket. Az 500 milliárd forintos program 90 százalékát ugyanis csak új fejlesztésre lehet igényelni - akár a Te cégednek is!

17. A magyarok hány százaléka gondolja az ország helyzetét alkalmasnak vállalkozás indítására?

Mindössze 19% gondolja, hogy MAO alkalmas egy vállalkozás elindítására. Az EU-ban ez az arány 28%. Forrás: SBA Factsheet 2012. European Comission.

18. Mennyire innovatívak a hazai mikro vállalkozások?

Sajnos nem igazán. Az innovatív, "házon belül" újító vállalkozások aránya Magyarországon kevesebb mint 13%, míg az uniós átlag 30% felett van. Forrás: SBA Factsheet 2012. European Comission.

19. Magyarország hol tart az online közigazgatás kiépítésében?

Az EU többi részéhez képest az online közigazgatási segítség tekintetében jelentős eltérés tapasztalható. Magyarországon a nyolc legfontosabb, vállalatoknak szóló közszolgáltatás csupán 50%-a érhető el az interneten (EU: 89%). Forrás: SBA Factsheet 2012. European Comission.

20. Mi az a tranzakciós adó? Érinti ez a cégemet?

A tranzakciós adó lényegében a bankokra kivetett új pénzforgalmi szemléletű adó. A kormány részben a banki utalások megadóztatásából szeretné helyrebillenteni a költségvetést. Összesen mintegy 400 milliárdos bevételt vár az új adóból, ennek oroszlánrészét a vállalkozásoknak kellene befizetniük. Ma már tényként kell kezelni, hogy az új közterhet tovább hárították a pénzintézetek az ügyfelekre, így a Te cégedre is. Egy példa: egy 25 ezer forintos átutalás 2012-ben átlagosan 130 forintba került, ha telefonon, 78 forintba, ha neten indította valaki. 2013 őszére ezek a díjak 280, illetve 122 forintra emelkednek, a kedvezményeket is figyelembe véve.

hvg360 Serdült Viktória 2024. november. 28. 10:09

Felesleges kényeskedni a függetlenség miatt – a bírókat képviselő OBT elnöke a kormány alkujáról

Két lehetőség volt: vagy nincs pénz, vagy pedig van, de akkor alá kell írni a papírt – így magyarázta a HVG információi szerint egy belső értekezleten Szabó Péter, az Országos Bírói Tanács elnöke, miért ment bele a kormány diktálta megállapodásba. Beszédének több forrásból hozzánk eljutott átirata szerint azt mondta, felesleges kényeskedni a bírói függetlenség miatt.