Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Egy vagyon hever az egyre nagyobb problémát okozó elektronikai hulladékokban világszerte, ám senki sem nyúl érte. Egy magyar vállalkozás olyan kényelmes megoldást kínál a problémára, ami megoldhatja az e-hulladékban fuldokló országok problémáit. A hulladék újrahasznosításából milliókat csináló Tom Szaky-val működnek együtt, és már a Microsofttal is kapcsolatban állnak.
Becslések szerint több mint egymilliárd telefon van világszerte a fiókokban. Ha az ezekben található nemesfémeket (aranyat, ezüstöt és rezet) kinyernék, csak aranyból egy Boeing 747-es (ismertebb nevén: Jumbo Jet) egynegyedét ki lehetne önteni belőle. Ezüstből négy komplett Jumbo jönne ki, míg rézből 175 ilyen repülő.
A Ususty alapítói azon gondolkodtak, hogy – elkerülendő ennek az elképesztő mennyiségű nyersanyagnak az eltékozlását – a mai okostelefonok generációi miért nem rendelkeznek olyan funkcióval, ami saját életciklusuk lejárta után gondoskodik újrahasznosításukról is. Így készült el az az „önmegsemmisítő” applikáció, aminek a segítségével a készülékek nem a szemétben, hanem újrahasznosító üzemekbe kötnek ki.
Mindent eláraszt az e-hulladék
| Aranybánya |
Már egy öt évvel ezelőtt publikált kalkuláció szerint is, csak a japán elektronikai kütyük millióiban több arany van, mint amennyi a világ legnagyobb készleteivel rendelkező dél-afrikai aranybányákból kinyerhető. Eszerint a távol-keleti szigetország "rejtett" nemesfémvagyona a világ aranytartalékainak 16 százalékára rúgott már akkor. A japán Nemzeti Anyagtudományi Intézet (NIMS) számítása szerint a világ mintegy 42 ezer tonnás aranytartalékához képest mintegy 6800 tonna kallódik a nemesfémből a szigetország e-hulladékában. |
„A környezetvédelem félreértett, mert környezetünk nem egy tőlünk független dolog. A legtöbben úgy viselkednek, mintha ez egy külön ágazat lenne, amivel az arra szakosodott emberek foglalkoznak, mintha a környezet megóvása csak egy maroknyi aktivista gondja lenne, miközben a környezet értékeit mindenki kivétel nélkül használja” – kezdte előadását Német G. Dániel, a TEDxYouth@Budapest konferencián. A Ususty alapítójának mély környezetvédelmi elkötelezettsége a római parti kajakozások időszakából ered, ahol 12 éven keresztül rendszeresen hasította a Duna víztükrét, miközben egyebek mellett flanellingek és petpalackok között kellett utat vágni magának az egyébként festői környezetben. Ez annyira zavarta, hogy elkezdte kihalászni hajójába a szemetet. Ez a motiváció vezette arra, hogy környezetmérnöknek, majd környezetgazdásznak tanuljon, és a műanyagpalackok összegyűjtésén túlmutató globális problémákra is megoldást találjon. Az egyik ilyen égető probléma a mindenki fiókjában megtalálható, veszélyes hulladéknak minősülő használt telefonok kérdése.
Sokan napokat állnak sorban a bolt előtt, hogy elsők között vehessék kezükbe az okos telefonok generációjának legújabb modelljét, azt gondolva: hosszú távú és belsőséges kapcsolatot fognak ápolni a kütyüvel. Ám nem tudják, hogy átlagosan18 hónap múlva már csak, mint elektronikai hulladékra fognak arra tekinteni.
Az idei évben egy felmérés becslései szerint 1250 millió tabletet és okostelefont adnak majd el világszerte. Nehéz bármit is kezdeni egy ekkora számmal, ezért szemléltetésképpen Német G. Dániel kiszámolta, hogy egymásra rakva, ezek a telefonok 18 ezer kilométernél is magasabb tornyot képeznének. Avagy: 50 tornyot lehetne építeni belőlük a 360 kilométer magasságban keringő Nemzetközi Űrállomásig. A probléma az, hogy ez az éves "termés" 18 hónap múlva már csak elektronikai hulladék lesz a fiók mélyén, vagy a kukában. Ez komoly környezeti problémát jelent, mert a készülék alkatrészei veszélyes fémeket tartalmaznak, amelyek a hulladék bomlásakor beszivároghatnak a talajvízbe, mérgezik a talajt és bejutnak a táplálékhálózatba is.
| Veszélyes hulladék |
| A telefonokon és tabletekben egyaránt megtalálható áramkör kapcsolási sémája rézből készül, a helyenként arannyal bevont epoxi- gyanta alapú lapra, ami gallium-arzenid, antimon, berillium, brómozott lángállók, kadmium, ólom, nikkel, palládium, ezüst, tantál és cink felhasználásával készül, amelyek közül a lángállók és az ólom teszik ezt a mobiltelefon környezetre legveszélyesebb alkatrészévé. Az akkumulátor elkészítéséhez rezet, kadmiumot, nikkelt és cinket használnak fel. Az elő- és hátlap többnyire polikarbonát műanyagból készül, amit nehéz újrahasznosítani, az anyag ráadásul a környezetre fokozottan veszélyes brómozott lángállókat is tartalmazhat. A telefontöltő főleg műanyaggal bevont rézdrótokat tartalmaz, de jelen lehet benne arany, kadmium és brómozott lángálló is. Újrahasznosítással visszanyerhető nemesfémekből ékszereket készítenek, a műanyag borítás bútoralkatrészként éledhet újjá. Az elhasznált akkumulátor anyagai átalakítva felhasználhatók egy új akkumulátorban, de a nikkel segítségével rozsdamentes acél is előállítható |
Az infrastruktúra elérhető, a hajlandósággal vannak gondok
Német G. Dániel és Schleer Tamás alapítók elképzelése egy olyan applikáció volt, amiben három gombnyomással lehet jelezni, hogy a telefon használhatatlanná vált, ami után egy felcímkézett doboz érkezne a felhasználóhoz. Ebben az addigi tulaj – a gyűjtő költségére – feladja postán a telefont, ami így a legközelebbi partner újrahasznosító üzemébe érkezik.
| Van, ahol már működik |
| Az e-hulladék gyűjtése önmagában nem forradalmi ötlet, Magyarországon is több helyen beveszik azt, például a Fővárosi Közterület Fenntartó Zrt. több telephelyén. Sőt, az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség kérdésünkre elmondta, hogy uniós döntés alapján, már egy évtizede érvényben van az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól (e+e-hulladék) szóló irányelv, ami – többek között – előírta a gyártók számára említett hulladékok kötelező gyűjtését, újrafeldolgozását. Magyarország átmeneti mentességet kapott a 2016-ra teljesítendő 40-45 százalékos e+e-hulladékgyűjtési arányt teljesítése alól. Tavaly több mint 40 ezer tonna elektromos hulladékot gyűjtöttek be, ami 39,7 százalékos teljesítési aránynak felel meg. A 2005-ös termékdíj-törvény szerint minden elektronikai készülékeket árusító bolt köteles az elromlott elektronikai eszközöket –így a telefonokat is – visszavenni, új, hasonló funkciójú készülék vásárlása esetén. Az erre való hajlandóságot teszteltük is a három legnagyobb mobiltelefon szolgáltatónál, ahol mindhárom esetben bevették volna a régi készülékünket. |
A telefontulajdonosok azonban nem eléggé motiváltak a készülékek visszajuttatásában, de a szolgáltatók, gyártók sem érdekeltek a törvényben meghatározott begyűjtési mennyiséget túlteljesíteni, hiszen számukra az plusz kiadással jár. A Ususty kényelmes és kézenfekvő megoldást kínálna erre: az applikációt letöltve, meg lehetne rendelni a dobozt a korábbi készülék számára.
A rendszer hasonlóképpen működne a nemrég értékesített, Sold elnevezésű startup szolgáltatásához. Ezzzel időszűkében lévő embereknek könnyítették meg az online kiskereskedelmet azzal, hogy automatizálták az árazást, illetve levették a szállítással és a fizetéssel járó gondokat a felhasználók válláról. Csak egy felcímkézett dobozt kaptak, amibe bele kellett tenni a feleslegessé vált eszközt és feladni. Itt is erről lenne szó, sőt: hogy tovább motiválják a mobiltulajdonosokat, pénzt is kapnának telefonjukért cserébe, akárcsak a betétes palackokért.
Látnak benne fantáziát
A kihasznált kütyük begyűjtésére Amerikában például bankautomatára hasonlító mobiltelefon-csereállomásokat helyezett ki egy kaliforniai cég. Ezek azonosítják a bedobott készülékeket, és fizetnek is érte. Német G. szerint üdvözlendő a kezdeményezés, ám egy ilyen automata rendszer kiépítése és működtetése nagy befektetést és rendszeres karbantartást, ürítést igényel, aminél sokkal költséghatékonyabb egy applikáció, hiszen itt a szállítást és a gyűjtést elvégzi a posta.
Az alapítók meg is keresték ötletükkel a magyar származású Tom Szakyt, aki a hulladék anyagok újrahasznosításával milliárdokat hozó TerraCycle alapítója. A Magyarországon is működő cég vezetője egyből a projekt mögé állt. „Értesítettek, hogy mikor érkezik Tom Magyarországra, és már ott is ültünk az irodája előtt, majd fél óra várakozás után – mikor bejutottunk – közölte: két perce van, tehát dióhéjban vázoljuk fel mi az ötlet. Elmondtuk, és ő zseniálisnak találta. Mondta is, hogy benne van, a többit majd email-ben lerendezzük” – foglalja össze a partnerség villámgyors létrejöttét a Ususty alapítója. A TerraCycle már korábban is foglalkozott a hulladék telefonok visszagyűjtésével néhány országban. „Ők egy olyan mozgalmat építenek, ami társadalmi bázisra épít. Tulajdonképpen mi ezt digitalizáltuk” – mondja az ötletgazda. A napokban elindult applikáció már letölthető IOS-re Spanyolországban, Írországban és Angliában. Utóbbi kettőben ötösével lehet feladni a telefonokat, egyelőre még bármilyen dobozban, amire a Usustytól érkezett QR kódot kell felragasztani és postára adni.
„A saját doboz küldése költségekkel jár, először szeretnénk megbizonyosodni róla, mekkora a hajlandóság a szolgáltatásra. Azért is lehet most még csak ötösével feladni a telefonokat, mert így termelik ki a postaköltségük árát. A Ususty társadalmi vállalkozás, aminek küldetése van: minél több e-hulladék visszagyűjtése. A profitszerzés csak másodlagos prioritás. Az igazi cél az, hogy elérjük a gyártóknál: az alkalmazás legyen már gyárilag rajta a készülékeiken, hiszen nekik is érdekük, sőt törvényi kötelességük, hogy gondoskodjanak azok újrahasznosításáról. A Microsofttal már kapcsolatban állunk, ott elég nyitottak a fenntarthatósági problémákkal foglalkozó megoldásokra” – mondta Német, majd hozzátette: mielőtt kilincselnének nagyobb gyártóknál vagy szolgáltatóknál, szeretnének minél több kölcsönösen hasznos partneri kapcsolatot kötni.
Magyarországon még várni kell a szolgáltatásra
Magyarországon még keresik azt a partnert, aki újrahasznosítja a készülékeket. Jelenleg az első, a TedxYouth@Budapest konferencián begyűjtött hulladékcsomagot a TerraCycle telephelyén tárolják, de még nem megoldott a hulladékkezelés problémája, mert egyelőre nem tudják kitermelni a postaköltséget. „Egyelőre jobb zseb-bal zseb alapon működünk, vagyis a hulladék értékesítéséből bejövő összegből szeretnénk finanszírozni a begyűjtés minél egyszerűbbé tételét, de előbbi hiányában Magyarországon még nem tudunk szolgáltatni, ennek megoldásán a hazai TerraCycle-lel együttműködve dolgozunk” – mondja Német, majd hozzáteszi, hogy eddig körülbelül félmilliós befektetésen vannak túl, amelyek a szoftverfejlesztés járulékos költségei.
A vállalkozás megvalósításán öten dolgoznak, a két alapító, két fejlesztő és egy designer, mindannyian ingyen, munkaidőn kívül. Az alkalmazáshoz – hogy ne csak 18 havonta egyszer legyen haszna – egy hírolvasót és egy híraggregátort is fejlesztettek, amihez jelenleg húsz forrásból lehet tetszőlegesen összegyűjteni a fenntarthatóság témájában érkező híreket. Készül egy szavazó oldal is, amit egy kickstarter kampánnyal támogatnának meg. Ez a közösségi finanszírozás népszerű formája, csak éppen nem pénzt kérnének vállalkozásuk megvalósításához, hanem szavazatot a misszióval egyetértőktől.
Arra tudnának szavazni a honlapra látogatók, hogy vajon melyik nagy gyártó vagy szolgáltató építi be az applikációt gyári alkalmazásai közé, ezzel egyfajta nyomást helyezve a nagy cégekre. „Egyfajta versenyt hirdetünk a gyártók és szolgáltatók között, hogy ki lesz az aki elsőként ismeri fel felelősségét, és proaktív megoldásként építi be alkalmazásunkat a készülékeibe. Amennyiben ez megvalósul, nemcsak gyártói felelősségét osztja meg a felhasználókkal, de egy egyszerű, globális és flexibilis megoldást nyújt az általa gyártott vagy forgalmazott termék életciklusának zárására. Ilyen megoldásokkal szeretnénk elérni, hogy a fenntarthatóságot jelen időben értse és értelmezze mindenki, széleskörűen alkalmazható értéknövelő tényezőként” – teszi hozzá az ötletgazda.
