2013. október. 14. 19:17 MTI Utolsó frissítés: 2013. október. 14. 19:18 Vállalkozás

Bizottsági igen a női kvótára a nagyvállalatok felügyelő bizottságaiban

Az EU-s szakbizottságokban meggyőző többséggel - összesítve 41 igenlő és 9 ellenszavazattal, egy tartózkodás mellett - fogadták el az előterjesztést. A kérdésben az Európai Tanácsnak és az Európai Parlamentnek kellene megegyeznie, hogy érvényes uniós szabályozás szülessen. Ám olyan fajsúlyos tagállamok ellenállnak, mint például Németország.

Az Európai Parlament (EP) igazságügyi, valamint nőjogi bizottsága hétfőn úgy foglalt állást, hogy kötelezővé kellene tenni a tőzsdei jegyzésű nagyvállalatok felügyelő bizottságában a nők legalább 40 százalékos arányát.

A parlamenti szakbizottságok ezzel az Európai Bizottság - az EU legfőbb javaslattevő-végrehajtó intézménye - tavaly novemberi indítványához csatlakozott. 

A szakbizottságokban meggyőző többséggel - összesítve 41 igenlő és 9 ellenszavazattal, egy tartózkodás mellett - fogadták el az előterjesztést. Nem kapott többséget az a konzervatív módosító indítvány, amely a családi tulajdonban levő nagyvállalatokat kivonta volna a szabályozás hatálya alól. Evelyn Regner osztrák szociáldemokrata EP-képviselő szerint az indítvány elfogadása esetén olyan hatalmas cégek bújhattak volna ki a kötelezettség alól, mint például a BMW, illetve a Lego.

Az úgynevezett női kvóta kérdésében a tagállamok kormányait megjelenítő Tanácsnak és az Európai Parlamentnek együttdöntési joga van, vagyis a két EU-intézménynek egyetértésre kell jutnia egymással ahhoz, hogy érvényes uniós szabályozás szülessen. Egyes EU-országokban - köztük a legfajsúlyosabb tagállamban, Németországban - azonban egyelőre ellenállásba ütközik a kötelező női kvóta elfogadtatása. 

Az Európai Bizottság adatai szerint az uniós országok nagyvállalatainak felügyelő bizottságaiban idén áprilisban átlagosan 16,6 százalék volt a nők aránya, ami szerény növekedést jelent az egy évvel korábbi 15,8 százalékhoz képest.

 

Zhvg hvg.hu 2024. november. 27. 16:00

zCast: Az akkugyárhatalom, ahol a hatóságok és a gyárak együtt állnak szemben a helyi polgárokkal

Megpróbáltuk sok nézőpontból körbejárni az akkugyárhatalommá válás meglévő – és várható – kockázatait és előnyeit, amihez Éltető Andrea közgazdász volt segítségünkre. Hány gyár épült és épülhet még? Mikortól válhat a lakossági energia- és vízigény kárára az víz- és energiazabáló iparág? Mennyire piszkosak a tiszta közlekedéshez szükséges gyárak? Vajon tudnánk jobban csinálni, mint ahogy most megy, és egyáltalán megéri ez az egész? Gyere velünk, és megtudhatod.