Mit gondolunk a bankokról?
A 2008-ban kirobbant nemzetközi pénzügyi válságot követően többször is heves viták fókuszába került a bankok tevékenysége mind a nemzetközi porondon, mind Magyarországon. Hazánkban a devizahitelezéshez kapcsolódó feszültségek ezeket a vitákat időről-időre még inkább felerősítik. A Bankmonitor.hu reprezentatív kutatása azt kívánta feltárni, hogy az átlagember ma hogyan ítéli meg saját banki szolgáltatóját, a bankokat általában, hogyan vélekedik a bankok által alkalmazott költségekről, valamint mit gondol a bankok és a kormányzat viszonyáról. A többség lényegesen kiegyensúlyozottabb kapcsolatot tartana egészségesnek a bankok és az ország vezetése között.
A magyarok többsége elégedett a hazai bankok által nyújtott szolgáltatásokkal – derül ki a Bankmonitor.hu friss, a Trend International közreműködésével, 1000 fő megkérdezésével elkészített reprezentatív felméréséből, amely a lakosság pénzintézetekről kialakult véleményét vizsgálta. A válaszadók kétharmada szerint a pénzintézetek korrekt, többnyire jó színvonalú szolgáltatásokat nyújtanak, és csak minden harmadik válaszadó volt kritikus a bankokkal szemben.
Saját bankjukról többnyire jobb véleménnyel vannak a magyarok, mint általában véve a hazai pénzintézetekről: minden ötödik válaszadó teljes mértékben elégedett bankjával, és további 65 százalék nyilatkozott úgy, hogy „többnyire elégedett” a kapott szolgáltatásokkal kapcsolatban. Mindössze az emberek 13 százaléka állítja, hogy saját bankjával „többnyire elégedetlen” és csupán 3 százaléka „teljesen elégedetlen”. „Az elégedettséget mutatja, hogy a megkérdezettek 62 százaléka egyértelműen ajánlaná saját banki szolgáltatóját rokonainak, barátainak, azaz a hozzá legközelebb álló embereknek” – mutatott rá a felmérés további megállapítására Sándorfi Balázs, a Bankmonitor.hu ügyvezetője.
A korrekt bank jellemzői között első helyen az alacsony költségek felszámítása jelent meg a válaszokból, amelyet a biztonság és a kockázatokra, illetve költségekre vonatkozó tájékoztatás elvárása követett. A rugalmasság és a kínált pénzügyi termékek egyszerűsége a legkevésbé fontos jellemzők a válaszadók szerint.
A bankok által felszámított költségek a rendszerváltás óta feltehetően az elmúlt egy évben kapták a legnagyobb publicitást. A válaszadók többsége (60 százalék) a banki költségeket nem tartja túlságosan magasnak: 6 százalék kifejezetten olcsónak ítéli saját bankját, 20 százalék szerint inkább olcsó, további 34 százalék szerint „többnyire elfogadható” a költségek szintje. Saját banki szolgáltatójának költségeiről 24 százalék gondolja azt, hogy túlzott, és 15 százalék ítéli drágának.
A megkérdezettek többsége a pénzintézetekre a gazdasági élet szerves részeként tekint, közel 70 százalékuk úgy gondolja, hogy a bankok tevékenysége elengedhetetlen a modern gazdaság és társadalom működéséhez. Hasonlóan vélekednek a hitelezés fontosságáról is, minden második válaszadó szerint gazdasági növekedés elképzelhetetlen a hitelezés beindulása nélkül. A válaszadók 62 százaléka úgy vélekedik a bankok és a kormányzat viszonyáról, hogy „egészségtelen, sokkal kiegyensúlyozottabb kapcsolatra lenne szükség”. A megkérdezettek 37 százalék gondolja úgy, hogy „vannak vitás kérdések, de a viták normál keretben folynak”. Mindössze 1 százalék foglalta el a „kiegyensúlyozott a kapcsolat” álláspontot.
„A kutatás kitért arra, vajon polarizált-e a társadalom megítélése ebben a vonatkozásban; a hitel-törlesztési problémákkal bírók csoportja másként ítéli-e meg az ország vezetése és a bankszektor közötti kapcsolatot, mint az átlag. A felmérés egyik legmeglepőbb eredménye, hogy nem; a fizetési nehézségekkel bírók 63 százaléka is kiegyensúlyozottabb kapcsolatot tartana szükségesnek” – értékelte a kutatást Sándorfi Balázs.