A cégek csaknem 95 milliárdot szakítottak a K&H-tól
Az elmúlt hónapokban a vállalati hitelpiacot egyértelműen az MNB Növekedési Hitelprogramja határozta meg. Az MNB a Növekedési Hitelprogram teljes hitelösszegének mintegy nyolcadát, 95 milliárd forintot allokált a K&H Bank számára.
A két pillérben felhasználható keretösszeg nagyjából 2:3 arányban oszlott meg eredetileg a két pillér között, az első pillérre mintegy 40 milliárd forintos, míg a második pillérre közel 55 milliárd forintos kerettel. A piaci igényeknek megfelelően történt augusztus eleji módosítást követően a K&H mintegy 18 milliárd forintot csoportosított át a II. pillérből az I-re, így a két pillér közötti eredeti arány megfordult. Márpedig a pillérek közötti átjárhatóság elengedhetetlen volt a program sikeréhez, mivel az árfolyamkockázatok mérséklésére szolgáló II. pillér megemelt kerete többnek bizonyult a szükségesnél, miközben az I. pillér esetében jelentős "túljegyzés" volt.
„A program keretében a K&H-nál 970 szerződéskötés történt, zömmel július és augusztus hónapokban, ami a normál üzletmeneten felül több mint 30 százalékos többletterhelést jelentett. A hitelkiváltások esetén az ügyletek egy egyszerűsített kockázatelemzési folyamaton estek át, ami akár 1-2 napra rövidítette a hitelbírálati időt” – tájékoztatott Huszár Róbert, a K&H vállalati és intézményi banki szolgáltatások üzletágának vezetője. Az egy szerződésre eső jóváhagyott hitelösszeg megközelíti a 100 millió forintot. Az egyes ügyletek között azonban jelentős, nagyságrendi eltérés mutatkozott. A program keretében szerződött ügyfelek közül volt olyan, aki a maximális 3 milliárd forintos összeget kapta, míg a legkisebb szerződéses összeg az 1 millió forintot sem érte el.
Habár még az utolsó napokban is mintegy 10 milliárd forint hitelfolyósításra kötöttek szerződést, sőt, volt olyan érdeklődő, aki augusztus 29-éig halogatta a hiteligény benyújtását, így is sikerült a rendelkezésükre álló hitelkeret 99 százalékára szerződést kötniük. A hitelkiváltások 61,6 milliárd forintot tettek ki. Itt túlnyomó részt – mintegy 35,7 milliárd forintnyi értékben – devizahitelek kiváltása történt. A megkötött szerződések 35 százaléka, mintegy 33 milliárd forint, új beruházási vagy új forgóeszköz-hitelre vonatkozik. Habár a programban rendelkezésre álló három hónap egyértelműen kevés volt teljesen új beruházási tervek kidolgozására, ezért elsősorban a már tervezett, de eddig meg nem valósult fejlesztések kaphattak most zöld utat, illetve felgyorsította a tervezett beruházások megvalósítását.
A K&H minden cég számára egyenlő esélyt biztosított a kedvező kamatozású hitelhez való hozzáféréshez, szektortól és mérettől függetlenül. Ennek ellenére az egyes szektorok aránya eltérően alakult a programban. A mezőgazdasági szektorban működő cégek 30 százalék feletti, a feldolgozó- és élelmiszeripari szektorban működők 25-30, a kereskedelemben működők durván 20, míg az iparban és gépgyártásban működő cégek alig 15 százalékos arányban részesültek a rendelkezésre álló keretösszegből.
„A cégektől érkezett visszajelzések szerint a 3 hónap időkeret túl rövid egy új beruházás kidolgozásához, elkezdéséhez, ezért örömmel vennének egy hosszabb távon is tervezhető, az új beruházásokat felkaroló program megnyitását. A mostani tapasztalatok alapján úgy látjuk, hogy ehhez legalább 6 hónapos futamidejű programra lenne szükség” – mondta Huszár Róbert. „Emellett fontos tapasztalat, hogy a vállalatok már az elmúlt években jelentős mértékben hozzáigazították finanszírozási szerkezetüket gazdálkodásuk deviza igényéhez, ezért az árfolyamkockázatok mérséklésére szolgáló II. pillér megemelt kerete többnek bizonyult a szükségesnél. Ezt a program folytatása esetén mindenképpen mérlegelni kell, és ennek megfelelően dönteni arról, hogy szükséges-e a II. pillér” – hangsúlyozta ki a szakember.