A közlemény szerint a versenyhatóság a két kábelszövetség - egyes műsorszolgáltatókkal egyeztetett, a tagok által a csatornákkal megkötendő egyedi műsorterjesztési megállapodások alapjául szolgáló - műsorelosztási mintaszerződéseinek feltételeit, illetve a szövetségek 2005-2009. közötti tagfelvételi gyakorlatát vizsgálta.

A GVH megállapítása szerint a szövetségek mintaszerződéseikben olyan kedvezményeket biztosítanak a szövetségi tagoknak, amelyből a szövetség(ek)en kívüli műsorterjesztők nem részesülhetnek. A vizsgált kikötések meghatározták továbbá a műsorszolgáltatók által a szövetség(ek)en kívüli szolgáltatókkal szemben érvényesíthető díjakat is azzal, hogy a tagságon kívüli műsorelosztók által fizetendő díjhoz kötötték a szövetségi kedvezmény mértékét.

A GVH megállapította, hogy a mintaszerződéseknek a szövetségi tagok számára kizárólagos kedvezményt biztosító rendelkezései alkalmasak arra, hogy korlátozzák a versenyt, a szövetség(ek)en kívüli műsorterjesztők felé érvényesített árakat közvetve rögzítő rendelkezései pedig versenykorlátozó célúak voltak. A GVH megállapította továbbá, hogy a kedvezmények számottevő (átlagosan 4-5 százalék) költséghátrányt is okozhattak a szövetség(ek)en kívüli műsorterjesztőknek a szövetségi tagokhoz képest, ami közvetve hozzájárulhat a verseny gyengüléséhez, a szövetség(ek)en kívüli terjesztők csatornakínálatának szűküléséhez, fejlesztési forrásaik csökkenéséhez.

A Gazdasági Versenyhivatal a két szövetség magatartását külön-külön jogsértőnek minősítette. A szövetségek jogsértő magatartásáért az MKSZ-t 8 millió, az MKHSZ-t pedig 3 millió forint bírság megfizetésére kötelezte. 

A GVH vizsgálta továbbá a két kábelszövetség tagfelvételi gyakorlatát is. Ezzel kapcsolatban - az európai joggyakorlat alapján - arra a megállapításra jutott, hogy a versenykorlátozást akkor lehet megállapítani, ha a kizárás egy jelentős piaci erejű szervezet részéről valósul meg. Ez azonban, mivel két kábelszövetség van, amelyek hasonló mintaszerződéseket és hasonló kedvezményeket biztosítanak tagjaiknak, nagyrészt azonos műsorszolgáltatói kör tekintetében, jelen esetben nem feltétlenül állt fenn. Az eljárásban továbbá csak részben sikerült feltárni a szövetségek tagfelvételi gyakorlatának körülményeit, s a két szövetség közötti megállapodás, összehangolt magatartás megállapításához sem állt a GVH rendelkezésére elegendő bizonyíték. Mindezek alapján a hivatal e magatartás tekintetében megszüntette az eljárást.

A GVH a két szövetség közötti, a mintaszerződésekkel kapcsolatos feltételezett megállapodás/összehangolt magatartás vonatkozásában is az eljárás megszüntetése mellett döntött, mivel nem lehetett kellő megalapozottsággal alátámasztani, hogy a mintaszerződések vizsgált kikötéseinek hasonlóságára nincs más ésszerű magyarázat, mint a szövetségek közötti összehangolt magatartás.