Magyar búzából készült ropit esznek Dél-Amerikában
A Chio termékeket gyártó Intersnack Magyarország Kft. 13,5 ezer tonna magyar búzát használ fel idén lisztes termékei előállításához egymilliárd forint értékben - közölte a társaság. Ez a teljes magyar étkezési búzamennyiség 0,5 százaléka, amellyel a cég a magyar búzatermés legnagyobb felhasználói között van. A hazai búzából Győrben készülő pálcikát, perecet, krékert Csehországtól egészen Dél-Afrikáig ropogtatják.
A 13,5 ezer tonnányi búzából 10 ezer tonna lisztet őrölnek a vállalatnak közvetlenül beszállító malmok - írta közleményében az Intersnack Magyarország Kft. Ebből a mennyiségből közel 11 ezer tonnányi sós nassolnivalót, a teljes magyar sós snackpiac évi forgalmának felét állítja elő az Intersnack Magyarország győri gyára.
A vállalatcsoport magyar gyártóüzemében készülő lisztes alapú termékek közül legnépszerűbb a Stickletti sóspálcika, így a legnagyobb mennyiség ebből a klasszikusból készül a győri gyártósorokon. A Chio sós ropijából 5300 tonna sül ki évente, de a hazai fejlesztésű burgonyás és sajtos változatot is kedvelik a ropogatók.
A győri gyár teljes gyártási mennyiségének felét az exportra gyártott ropik teszik ki. Legnagyobb mennyiségben a cseh, lengyel, román és bolgár boltok polcaira kerülnek a magyar búzából készült ropi.
A sóspálcikák mellett nagyon kedveltek a krékerek is: ebből a nassolnivalóból évente 2400 tonnát exportál az Intersnack Magyarország, amelynek egy részét távoli országokban ropogtatják el. A győri krékerek eljutnak pl. az uruguayi, egyiptomi, dél-afrikai, libanoni, USA-beli, izraeli, kínai, brazil, és thaiföldi fogyasztók asztalára is.
Az Intersnack legnagyobb lisztbeszállítója a komáromi székhelyű Goodmills Magyarország Zrt. A malom 167 főt foglalkoztat Magyarországon és országszerte mintegy 400 termelővel áll kapcsolatban. Az afrikai és amerikai kontinensre exportált Chio termékek a Rábaköz, Szigetköz, Hanság, Kemenesalja, Marcal-völgye, Mezőföld és a Balaton-felvidék gazdáinak búzájából, illetve lisztjéből készülnek.