Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!Mélyül az építőipar agóniája
Történetének második legsúlyosabb három hónapja áll az építőipar mögött, ha a cégstatisztikákra tekintünk. A vizsgált időszakban 1520 cég szűnt meg az ágazatban. Ennél gyászosabb csak 2012 utolsó negyedéve volt, amikor 1578 céget töröltek a cégbíróságok – derül ki az Opten céginformációs szolgáltató jelentéséből. Az ágazati megrendelések értékének növekedése még nem érte el a kisebb vállalkozások szintjét.
Hiába csökkent nagymértékben a felszámolások és végelszámolások mértéke is az elmúlt időszakban az építőiparban, a mögöttünk álló három hónapban csaknem rekordot döntött a nyilvántartásból törölt cégek száma.
A májussal záruló három hónapban 1520 cég szűnt meg, ennél rosszabb eredményt korábban csak 2012 utolsó negyedévében regisztrált a cégstatisztika, amikor 1578 építőipari vállalkozást zártak be. „A növekvő megrendelésállomány csak lassan és csak a következő hónapoktól fogja éreztetni hatását a céginformációs mutatókban. A jelenlegi számokban még a stagnáló gazdaság és a jogszabályi változások miatt korábban megindult átrendeződés dominál. Az igazi építőipari áttörést a lakossági jelzálog-hitelezés fellendülése indítaná meg, de a pénzintézetek továbbra is csökkenő hitel-betét mutatója arra utal, hogy erre még várni kell” – érvel Tóth Tamás, a MAKISZ-tag Opten ügyvezető igazgatója.
Az építőipari cégek megyénkénti bontásából jól látszik, hogy Budapesten és Pest megyében található az összes vállalat mintegy fele. A Opten-CFI várhatóan 2013-ban is a az előző éves értékek közelében fog alakulni, de felfedezhetünk néhány érdekességet is. Bács-Kiskun megyében például a 2012-ben is alacsonynak számító CFI erőteljes csökkenést mutat, s az előrejelzések szerint ezzel megközelítheti a legjobbnak számító Pest megye értékeit. Ezzel szemben a másik irányba változik Fejér és az eddig is magas értékeket produkáló Nógrád CFI-je, – ezeken a helyeken több mint 6 százalékos fluktuációs növekedést vár az Opten ügyvezetője.
A cégtörvény tavalyi módosításával, a kényszertörlési eljárás bevezetésével szinte teljesen megszűntek a kényszer-végelszámolások, illetve a rendszerint ezekből következő felszámolások. Ennek eredménye, hogy míg 2012 májusa és júliusa között három hónap alatt 1264 céggel szemben indult felszámolási eljárás Magyarországon, addig az elmúlt három hónapban csak 610-zel szemben kezdeményeztek ilyet a hitelezők.
Ugyanez a jogszabály-módosítás még nagyobb visszaesést eredményezett a végelszámolásoknál, hiszen miközben korábban egy kalap alá tartozott a tulajdonosok által kezdeményezett végelszámolás és a hatóságok által indított kényszer-végelszámolás, most már csak a tulajdonosi döntés végeredményeként megjelenő végelszámolásokat mutatja a statisztika. Így fordulhat elő, hogy míg 2012 márciusa és májusa között összesen 1757 cég végelszámolása kezdődött meg, ez a szám mostanra 368-ra olvadt.
További tisztulás várható az ágazatban a július 1-jén hatályba lépő, fizetési határidőre vonatkozó szabályokkal, illetve a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSZSZ) felállításával. Előbbiek értelmében a szerződésben meg nem határozott fizetési határidő 30 nap lesz, illetve tilos lesz 60 napnál hosszabb fizetési határidőt kikötni. Ez a lépés átalakíthatja a hazai kereskedelmi hitelpiacot. Azok a vállalatok ugyanis, amelyek eddig is csak jelentős késéssel fizetve tudtak fennmaradni, kénytelenek lesznek kereskedelmi hitelért folyamodni. Ezzel szemben azok, amelyek csak azért vettek fel hitelt, mert vevőik hosszú határidővel vagy késedelmesen fizettek, jobb likviditási helyzetbe kerülhetnek.
A TSZSZ képében olyan szakértői szerv jönne létre, amely meggyorsítja a szerződésből eredő teljesítések után járó ellenszolgáltatás jogi kikényszerítését, így vetve gátat az építőipari lánctartozások kialakulásának. A folyamat hosszú távon pozitív eredményeket hozhat a statisztikákba, rövid távon azonban továbbra is magas cégtörlési arányokkal lehet számolni.
Az Opten Cégfluktuációs Indexe (Opten-CFI) is a fentieket igazolja. A CFI egyetlen számértékbe tömörítve mutatja meg a működő cégek számában történt változásokat, akár ágazatra és megyére vonatkozóan: az adott időszak alatt alapított és megszűnt cégek számát viszonyítja az időszak elején rendben működő cégekéhez. A legtöbb ágazatban csökkenő fluktuációról beszélhetünk, de az építőiparban továbbra is rendkívül magas a törlések aránya.
