Gyengélkedő, átlagos és kiemelkedő kategóriákba sorolja a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara a fővárosi cégeket, és egy elektronikusan elérhető adatbázisban meghatározza a cégek nemzetgazdasági pozícióját. A rendszer alapja kizárólag a cégek pénzügyi beszámolója, így a bírálatok szerint nem is nyújthat valós képet a cégek helyzetéről, sőt még gazdasági kárt is eredményezhet a szolgáltatás.
Listázza a cégeket a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) – derül ki egy levélből, amelyet a BKIK június közepén küldött ki budapesti székhelyű vállalkozásoknak. A kamara a közel 200 ezer fővárosi cég adataiból egy elektronikus adatbázist épít ki, amelyet a nyilvántartásba vett, és a kamarai hozzájárulást megfizető vállalkozások ingyenesen elérhetnek majd. A cél a cégek közötti informcióáramlás gyorsítása és ezzel az üzleti tevékenység támogatása.
Év elején már el is indult egy elektronikus partnerminősítő rendszer, amely a BKIK szerint lehetővé teszi, hogy a vállalkozások objektív képet kapjanak lehetséges „jövőbeli partnereik működési teljesítményéről, valamint a vizsgált budapesti vállalkozások adott nemzetgazdasági ágban elfoglalt pozíciójáról”. A minősítő rendszer alapja a cégek kötelezően benyújtott pénzügyi beszámolója: az adott vállalkozás teljesítményének megítélése az általa közzétett mérleg- és eredménykimutatás sorait felhasználva történik, és a kamara ezek alapján határozza meg, hogy hol helyezkedik el a cég az adott nemzetgazdasági ágban szektortársaihoz képest.
Ennek alapján a BKIK a vállalkozásokat besorolja a gyengélkedő, a közepes/átlagos, illetve a kiemelkedő kategória valamelyikébe. Ennek a rendszernek a tovább fejlesztése lesz a vállalkozások tényleges tevékenységét bemutató céginformációs adatbázis. Fontos kitétel, hogy az adatbázisban csak a tényleges tevékenységet folytató, aktív cégek adatai lesznek elérhetőek.
Veszélyes az ilyen kategorizálás
Jelenleg több professzionális céginformációs szolgáltatás is működik a piacon, amelyek a kamara által tervezettnél több mutatóval, és kifinomultabb módszerekkel határozzák meg a cégek helyzetét. Kérdés, hogy a kamara adatbázisa hogyan érhet majd ezeknek a rendszereknek a nyomába, ha úgy valósul meg, ahogyan tervezik – mondta a hvg.hu-nak Csatlós Csilla, a követeléskezeléssel foglalkozó Direktinfo Kft. ügyvezetője. Mint magyarázta, egy céginformációs adatbázisnak, és még egy bank felmérésének is, mielőtt hitelt ad egy vállalkozásnak, nagyjából csupán egyharmadát teszik ki a pénzügyi helyzetre vonatkozó információk.
Az ügyvezető szerint nehezen értelmezhető az is, hogy a kamara meghatározná a cégek „nemzetgazdasági pozícióját”. A tervezett adatbázis esélyes, hogy „vízfejű” lesz, és nehezen nyújthat valós képet a vállalkozások tényleges helyzetéről, mert csak a budapesti 2-300 ezer vállalkozást veszi számba. Így könnyen előfordulhat olyan helyzet, hogy egy céget jól teljesítőként határoz meg, miközben nem veszi figyelembe, hogy például Nyíregyházán ugyanannak a cégtulajdonosnak már 8 felszámolás alatt álló vállalkozása van. De egy erdészeti vagy mezőgazdasági cég nemzetgazdasági pozíciója sem határozható meg a budapesti környezet alapján, ahol legfeljebb mutatóba vannak ilyen vállalkozások – mondta a Direktinfo Kft. ügyvezetője.
Elképzelhető ennek a helyzetnek a fordítottja is, amelyben szintén gazdasági kár keletkezhet, ezúttal a hitelrontás miatt: előfordulhat, hogy egy cég azért nem köt üzletet partnerével, mert a budapesti adatbázis gyengélkedőnek minősíti, pusztán a pénzügyi mutatói alapján. A Direktinfo Kft. ügyvezetője szerint az is komoly probléma lehet, ha a kamara nem veszi figyelembe a cégek múltját és korábbi üzleti kapcsolatait. A BKIK ugyanis a cégeknek kiküldött levelében erre utalt. Pedig a céginformációs adatbázisok általában akár 10 vagy annál is több évre visszamenőleg tartalmazzák a vállalkozások üzleti kapcsolatait.
Csatlós Csilla szerint a pénzügyi mutatókra való egyoldalú támaszkodás elsősorban azért probléma, mert nem nyújt valós képet a cég tényleges, jelenlegi helyzetéről. Már csak azért sem, mert arra a mérlegre támaszkodik, amelyet a cégeknek kötelezően be kell nyújtaniuk minden évben, az előző üzleti évről. Így a most elérhető mérlegek a cégek 2012 december végi pénzügyi állapotát mutatják. Fél év alatt azonban óriási változások történhetnek egy cég életében: helyreállhat a likviditása, mert megkapta a pályázati pénzt, ami a mérleg készítése idején még nem érkezett meg, és gyengélkedőnek mutatta a pénzügyi helyzetét. További probléma, hogy a cégek többségének mérlegei körülbelül az év második felére kerülnek fel az adatbázisba, így jelenleg számos cég esetében a 2011. végi állapotot mutató 2011-es mérleg érhető csak el. A kamara így elvileg másfél éves adatok alapján kellene, hogy gyengélkedőnek, átlagosnak vagy kiemelkedőnek minősítsen egy vállalkozást.
Téli olimpia Kongóban
Olyan életszerűtlen és erőltetett az egész, mint Kongóban a téli olimpia – reagált a BKIK ötletére Kádas Péter közgazdász, aki 17 éve sorozatvállalkozó, jelenleg a Brandvocat ügyvezető igazgatója, valamint a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége elnökségi tagja.
A szakember szerint a mindennapi üzletmenet szempontjából az, hogy milyen besorolást kap egy cég a budapesti kamara adatbázisában, annyit sem fog számítani, mint egy légypiszok. Mint fogalmazott, a mai magyar üzleti környezetben az üzletkötések motivációs háttere jóval bonyolultabb annál, mint hogy egy mesterséges központi standardizálás valós képet tudjon adni egy cég valódi erejéről, és ezt az üzleti szereplők nagyon is jól tudják. Egy ilyen rendszer kiszámítható üzleti környezetben, egy patyolatfehér gazdaságban esetleg működhetne. Nálunk nem, vagy csak 30 év múlva – mondta.
Ezért úgy vélekedett, jobb lenne, ha az erre fordított összeget valamelyik nemzetközi rangsorban is jegyzett egyetem kapná meg. Vagy tehetséges diákok tandíját lehetne belőle finanszírozni, esetleg az egészségügyi dolgozók bérkiegészítésére fordítanák. Azt nem tudjuk, az adatbázis létrehozása mennyibe kerül, a BKIK a hvg.hu kérdésére csak annyit közölt, pályázati forrásokból és saját forrásai felhasználásával valósítja meg a projektet.
A kamara nem aggódik
Az adatbázis létrehozásával a BKIK annak a 2012 elejétől életbe lépett törvényi változásnak kíván megfelelni, mely szerint a kamara a kötelező kamarai tagságért és a befizetett tagsági díjért cserébe a törvényben meghatározott szolgáltatásokat nyújt (tanácsadás gazdasági, pénzügyi, adózási, hitelhez jutási kérdésekben; üzleti partnerkeresés és pályázatfigyelés) a cégeknek – derült ki a BKIK válaszából, amelyet a hvg.hu megkeresésére küldött. Vadász György, a Magyar Iparszövetség elnöke – aki egyben a BKIK alelnöke is – szerint az új nyilvántartási rendszer célja alapvetően az, hogy a kamara “sokkal többet nyújtson a tagjainak, mint amennyit befizetnek”. Vadász főleg azt emelte ki, hogy ezzel a lehetőséggel talán gyorsabb lesz az információs áramlás a cégek között, valamint reményei szerint az új rendszer kapcsolati tőkék kiépítését is segíteni fogja.
A kamara válaszából kiderült az is, hogy a BKIK szerint jelenleg hazánkban nem működik egyetlen széles körben használt, hiteles céges információkkal működő, hatékony információs adatbázis sem a vállalkozások valós tevékenységéről. Az elérhető hiteles céginformációs adatbázisok nem nyújtanak tájékoztatást a társaságok, egyéni vállalkozások által ténylegesen végzett tevékenységekről. Ezzel szemben a BKIK a kötelező kamarai regisztrációnak köszönhetően egy valóban hiteles, a kamara által fémjelzett adatbázist építhet fel, amely egyrészt segíti a regisztrált vállalkozások piacra jutását, másrészt hiteles és használható információkkal látja el a felhasználókat a működő cégek azon szolgáltatásairól, melyeket ajánlanak a céges és egyéni felhasználók számára – véli a kamara.
Vadász György nem fél attól, hogy a kategorizálás során a cégeket bármilyen hátrány érhetné. A cégek listázásával kapcsolatban úgy vélekedett, hogy a rangsorolás után biztosan lesznek olyanok, akik valamilyen ellenvetést fognak megfogalmazni, de ez az ilyen rendszerek szükséges velejárója. A BKIK ehhez mindössze annyit tett hozzá, az időbeli változások és a gazdaságszerkezeti átrendeződések következtében az egyes években figyelembe vett szempontok különbözőek lehetnek, azaz elképzelhető, hogy a vizsgált években más és más mutatócsoport (pl. likviditás, tőkeszerkezet) szerint kerül minősítésre a gazdálkodó szervezet teljesítménye.