Az adatszolgáltatás célja, hogy a 95 százalékban tőzsdén kívül, azaz a szabályozatlan piacokon bonyolított származtatott ügyletek átláthatóbbak és a szabályozó hatóságok által kezelhetőek legyenek, ami az egész piacot biztonságosabbá teszi. A derivatív ügyleteket egyaránt kötik üzleti kockázatok mérséklésére, valamint befektetési és spekulációs céllal.

Az adatokat olyan kereskedési adattáraknak ("trade repository") kell majd megküldeni, amelyeket előzetesen regisztrált az Európai Értékpapír-piaci Felügyeleti Hatóság (ESMA). Magyarországon a Központi Elszámolóház és Értéktár Zrt. (KELER) tervezi a regisztrálást. 

A KELER MTI-hez eljuttatott közleménye szerint az adatközlésre kötelezettek körének felmérésére a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete tájékoztató adatokat kért be a magyarországi székhelyű gazdasági társaságoktól, és bár a felmérés eredményéről még nincs hír, a KELER becslése szerint a határidős deviza- és árupiaci ügyletek révén jelentős számban érintettek az exportáló nagyvállalatok vagy például az energetikai cégek is.

A piaci szereplők számára azonban érzékeny kérdés az adatközlés, és vannak olyan iparágak, amelyeknél súlyos problémákat okozna, ha az üzleti titokként őrzött opciós vagy határidős ügyletek adatai kiszivárognának a versenytársakhoz. 

Az uniós rendelet alaposan szabályozza az adatkezelés és az adatok továbbításának módját, és fontos az is, hogy az adatközlési kötelezettséget olyan független piaci szereplőkön keresztül kell teljesíteni, amelyek egy uniós regisztrációs eljárás után válhatnak kereskedési adattárrá – emelte ki Csiszér Péter, KELER stratégiai és ügyfélkapcsolati igazgatója a közleményben. 

A közlemény szerint a KELER biztosítani fogja az adatok teljes biztonságát, és olyan technikai megoldásokat kínál majd az adatok jogszabály szerinti továbbítására, amelyek leegyszerűsítik a kötelezettség teljesítését.