Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Társadalmi és környezeti kérdésekre igyekszenek megoldásokat találni, miközben a piacon is megmérettetik magukat. Míg a társadalmi vállalkozásoknak az Egyesült Államokban már „bejáratott” szerepük van a gazdaságban, Magyarországon még csak külön jogi kategória sincs rá. A szcénában dolgozó vállalkozók relatív könnyű indulásról számoltak be, a vállalkozásuk fenntarthatósága azonban már mindenkinek komoly kihívásokat okoz.
A társadalmi vállalkozások a nyolcvanas években futottak fel, amikor az addig kizárólagosnak tekintett profitmotívum mellett társadalmi és környezeti szempontok is kezdtek szerepet játszani a vállalkozások szerepéről alkotott elképzelések között.
Ezeket a vállalkozásokat amúgy gyakran keverik össze a nonprofit szervezetekkel. A fő különbség a két szervezeti forma között a bevételek forrása: a nonprofit szervezetek elsődlegesen adományokból és közpénzekből fedezik a működési költségeiket, míg a társadalmi vállalkozások profitot igyekszenek termelni, amelyet aztán a hagyományos vállatokkal szemben nem fizetnek ki osztalékként, hanem a további működésükre fordítják.
A vállalatok tehát profitorientáltak, ugyanakkor a hagyományosakkal szemben az eredményességüket abban mérik, hogy a társadalmi problémát miképp képesek enyhíteni. Ezek megoldásánál ugyanis az tapasztalható, hogy a piac a profitmotívum kizárólagossága, az állam pedig a hatékony működés hiánya miatt vall kudarcot.
A szociális vállalkozások magyarországi elterjedését gátolja, hogy az amerikai terminológiának megfelelő jogi kategória (social enterpreneur) nincs is: így ugyanazok az adminisztratív és adózási szabályok vonatkoznak rá, mint egy profitorientált cégre.
Fruit of care: fogyatékosok az ajándékbizniszben
A Fruit of Care ajándéktermékek fejlesztésével, gyártásával és forgalmazásával foglalkozó magyar társadalmi vállalkozás. A termékeket designerek tervezik, a gyártást viszont fogyatékkal élő emberek végzik. A vállalkozás kitalálója Jakab Áron designer, aki a Fruit of Care koncepciójával megnyert egy formatervezési pályázatot, amelynek a lényege olyan piacképes termékek megtervezése volt, amiket aztán fogyatékos emberek készítenek el.
A cég beindításában a NESsT segédkezett, amelynek profiljában a társadalmi vállalkozások pénzügyi támogatása és tanácsadás szerepel. Ekkor alakították ki az üzleti modellt, amelynek alapján a stratégiai tervezést, marketinget és kereskedelmet is a Fruit of Care végzi. A vállalkozáshoz beszállítóként csatlakoznak az államilag támogatott, fogyatékos embereket foglalkoztató műhelyek. A cég 2010-ben jött létre és finanszírozásában fontos szerepet játszott a Vodafone vállalati társadalmi felelősségvállalás (csr) programja, aminek keretében a vállalkozás dolgozóinak bérét fizetni tudták.
A Fruit of Care terméklistája ma már a legkülönfélébb ajándéktermékeket tartalmazza, a kézműves gyertyáktól, illatszerektől kezdve a kézműves lekvárokon és aszalt termékeken át, a legkülönfélébb papírárukig és lakberendezési kiegészítőkig. A Fruit of Care-koncepció lényege, hogy a termékek főként azért legyenek vonzók, mert azok valóban jó minőségűek és jó a dizájnjuk, másodsorban pedig azért, mert ezzel jó célt is szolgálnak. A cégek ne csak azt lássák, hogy jó ügyet támogatnak, amikor a termékeik közül rendelnek, hanem azt is, hogy nem gagyit kapnak.
Jakab Áron szerint a Fruit of Care számára az jelenti a nehézséget a pusztán piaci logika szerint működő vállalkozásokkal szemben, hogy az állami szabályozás jelenlegi formája sok esetben megnehezíti a szociális és piaci szféra határán mozgó vállalatok dolgát. „Romániában és Szlovákiában létezik egy úgynevezett rehabilitációs hozzájárulás, ami azt jelenti, hogy a vállalatoknak adót fizetnek, amennyiben nem foglalkoztatnak minimum 20 fogyatékos embert. Vagy mindezt kiválthatják fogyatékos emberek által készített termékek bizonyos mennyiségének megvételével. Ez piacot teremt az ilyen vállalatok számára, így ezek a szabályozások segítenék a működésünket” – mondta Jakab.
Úgy véli, az övéhez hasonló vállalkozások számára nem is a kezdőtőke megszerzése problémás, hanem a piaci jelenlét fenntartása. A vállalkozó szerint az jelenti ebben a legnagyobb nehézséget, hogy miközben a vállalatok csr-részlege sok esetben szívesen támogat ilyen jellegű projekteket, ám amikor a marketing-részleg ajándékok beszerzéséről dönt, többnyire már az olcsóbb kínai áru a befutó. Mint mondta, a fenntarthatósághoz arra lenne szükség, hogy a vállalatok társadalmi felelősségvállalása ne érjen véget a vállalkozások beindításával, mivel a hosszú távú partnerségek tudnának leginkább hozzájárulni a társadalmi vállalkozások nyereségességéhez.
A vállalkozó szerint a társadalmi vállalkozások támogatására szánt EU-s és állami pénzekkel a legtöbb esetben az a baj, hogy sokszor komolytalan üzleti tervekkel lehet támogatásokhoz jutni, emiatt pedig a vállalatok lelkesedése is visszafogottabb az ilyen jellegű projektek támogatása esetén. Jakab úgy véli, hogy az állami szerepvállalás csak abban az esetben tud működni, ha a piac is jól működik. Ehhez pedig az említett szabályozásbeli változások járulhatnak hozzá.
Akvapónia: az internetről az egyetemi projektekbe
Az Olajos Ottó által alapított Passzív Akvapónia Kft. célja az akvapóniás növénytermesztéshez szükséges passzívházak terjesztése. Ezt a technológiát az 1980-as években fejlesztették ki, és az intenzív haltenyésztés és a hidropóniás növénytermesztés előnyeit ötvözi: az eljárás során a növényeket agyaggranulátumba ültetik, a halakat tartályokba telepítik, a tartályból pedig a vizet a növények alatt áramoltatják. A halak és a növények így szimbiózisban élnek egymással. Öntözésre és gyomirtásra nincs szükség, és a rendszer minimális hozzáértéssel is könnyen üzemeltethető, miközben biztos forrásból származó élelmiszerrel látja el a fenntartóit.
„Az ötlet az internetről származik, eleinte csak saját használatra szerettem volna egy ilyen rendszert építeni, később azonban saját erőből indított vállalkozást alapoztam az ötletre” – mondta Olajos. A vállalkozó szerint a kereskedelmi siker még várat magára, az ötletet azonban sikerült akadémiai közegbe juttatni, és tudományos projektként egyelőre nagyon sikeresnek tűnik. A Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) Kertészettudományi Karának Zöldség- és Gombatermesztési Tanszékének együttműködésével nemrég fejeződött be az első kutatás, ennek folytatásaként pedig idén a BCE, a Kaposvári Egyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és a Képzőművészeti Egyetem közös projektében készülne egy nagyobb akvapóniás kutatólabor, amelyet a Norvég Alap Zöld ipari innovációs alapjából finanszíroznának.
A vállalkozó mozgáskorlátozottakat kezdetektől fogva be akar vonni: a passzív háznak készült egy olyan változata, amely az ő igényeiket is figyelembe veszi, illetve a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetségével együttműködve terveztek Kaposvárra egy ilyen épületet. Olajos szerint a jelenlegi gazdasági helyzetben viszonylag szűk a kereslet a passzívházakra, ám ő mind a mozgássérültek, mind pedig a tudományos projektek esetében hosszú távra tervez, és vállalkozását így szeretné fenntarthatósága mellett nyereségessé tenni.
„Olyan körforgást próbálok létrehozni, ami a természethez hasonló”
Laczkó Juli dizájnert, a Plastenka márka megalkotóját 2009-ben kérték fel, hogy a Média Építészeti Díja rendezvényre tervezzen olyan tárgyat, ami szemétből van, és amely a fiatal építészek ízlésének megfelelő: a tervező újrahasznosított anyagból készült táskákkal állt elő. A projekt sikerétől inspirálva 2010-ben, diplomamunkájaként - pályázati támogatások segítségével - saját márkát alapított. „Ez nem egy klasszikus vállalkozás, nincs is mögötte üzleti modell és cégem sincs” – mondta Laczkó. A laptop-, öv-, és kézitáskákhoz, illetve futárzsákokhoz webshopon keresztül lehet hozzájutni, illetve néhány pesti, pécsi, és San Franciscó-i boltban lehet megvásárolni. Az, hogy a termékek elkészítéséért ki felel, változó, mivel néha maga a dizájner is varr, ugyanakkor egy ideig a VIII. kerületi közfoglalkoztató program keretein belül is készültek Plastenka termékek.
A dizájner szerint az ökodesign olyan terület, ami alapvetően eltér a kizárólag piaci logika szerint működő iparágaktól: „a fogyasztó szempontjából környezeti tudatosságot igényel az ilyen jellegű táskák vásárlása, ezért valójában nem is konkurencia számunkra a hasonló, ám nem környezeti aspektusok figyelembe vételével tervezett termékek piaca. Az ökodizájnban utazó tervezők sem konkurensként tekintenek a többi dizájnerre, ez inkább egy népi jellegű, „közösségi open source-ra” épülő iparág” – mondta a fiatal tervező. Ez egyébként közös motívum a magyarországi társadalmi vállalkozók esetében, a színtérre jellemzőek a workshopok, illetve az olyan közösségi fórumok, ahol lehetőség van ötletek terjesztésére, tapasztalatcserére.
Laczó szerint a válság pozitívan hatott a felfutóban lévő magyar társadalmi vállalkozói szcénára, mivel a kedvezőtlen gazdasági környezet szerinte innovatív gondolkodásra ösztönöz. Saját terveivel kapcsolatban Laczkó elmondta: nem biztos, hogy csak táskákkal akar foglalkozni, a termékek alapját képező újrahasznosított műanyagból készülő utoplast sok mindenre használható, ugyanakkor a táskák jó példát jelentenek arra, hogy kisszériás, környezettudatos termékek is sikeresek lehetnek.
Az Európai Unió kiemelten kezeli a társadalmi vállalkozásokat
Az Európai Unió kiemelt projektnek tekinti a társadalmi vállalkozások ügyét, a közelmúltban több intézkedés is született az ilyen vállalkozások támogatása érdekében. Az Európai Bizottság októberi terve alapján könnyítenék a mikrohitelek felvételét, illetve létrejönne egy 90 millió eurós pénzügyi eszköz, ami társadalmi vállalkozások beindítását és fejlesztését segítené. Ugyanez a terv azt is előirányozza, hogy az EU következő, 2014-ben kezdődő költségvetési időszakában az Európai Szociális Alap és az Európai Regionális Fejlesztési Alap programjaiban a társadalmi vállalkozásforma előnyt élvezzen.
Magyarország a már említett NESsT és a Citibank közös fejlesztő programmal rendelkezik, amelyet idén negyedik alkalommal hirdettek meg. A program egyszerre jelent üzleti képzést, illetve finanszírozást a program során legjobbaknak bizonyulóknak. A NeSsT és a Citibank programjához hasonló lehetőséget nyújt az egyik legrégebbi társadalmi vállalkozások felfuttatásával foglalkozó szervezet, az Ashoka: a résztvevők tanulhatnak, illetve pénzügyi forrásokhoz juthatnak az Ashoka által.
A Kreater Társadalmi Ügynökség 18 és 30 év közötti fiataloknak kínál gyakornoki lehetőséget, ez három hónapos képzést jelent, amit követően az üzlettársakat és megfelelő projektet találó pályakezdők résztulajdonosként dolgozhatnak egy induló vállalkozásban. Az EU-s Erasmus Társadalmi Vállalkozóknak program magyarországi felelőse a Demokratikus Jogok Fejlesztéséért Alapítvány (DemNet), amelyben a résztvevők 6 hónapot tölthetnek egy másik tagállam társadalmi vállalkozásában, ezzel tudásra és kapcsolatokra téve szert.
| Innovátorok akkor és most |
A társadalmi innováció egyáltalán nem mai találmány: már a XIX. században – a piac kiterjedésével együtt – megjelentek azok a társadalmi vállalkozók, akik az ipari társadalom kialakulása mentén létrejövő problémákra kerestek megoldásokat. A ma is létező önkéntes társuláson alapuló szövetkezeti szervezeti forma korabeli támogatója volt Robert Owen, akinek személyes projektjei többnyire sikertelenek voltak ugyan, de mozgalmának hatására jött létre az első sikeres brit szövetkezet, az 1844-ben alapított rochdale-i. Ez a szövetkezet fogyasztási alapú szervezet volt, amely segített a tagjainak bolthoz, lakáshoz jutni, célja pedig társadalmilag fenntartható és a tagok biztonságát garantáló közös munkalehetőségek megteremtése volt, miközben a profittermelés csak másodlagos szerepet játszott. Hasonlóan ismert a mai terminológiával szintén társadalmi vállalkozónak nevezhető Florence Nightingale története: a felső osztályból származó, mélyen vallásos nő a krími háborúban szolgálva hívta fel a figyelmet innovatív ötleteire, amellyel drasztikusan csökkentette a halálozások számát. A háborúból hazatérve hatására jelentősen szigorították az egészségügyi előírásokat és 1860-ban az udvarnál végül azt is elérte, hogy a londoni St. Thomas kórházban gyakorlóiskolát hozhasson létre nővérek számára. |
