2012. december. 14. 15:42 hvg.hu Utolsó frissítés: 2012. december. 14. 15:39 Vállalkozás

A válság ellenszere a folyamatos alkalmazkodás

Az európai gazdaság versenyképessége, a munkahelyek biztonsága egyre inkább múlik azon, hogy képesek-e alkalmazkodni az uniós cégek a globális gazdasági válság miatt kialakuló új kihívásokhoz.

Az egyszeri beavatkozásoknál sokkal hatékonyabb a folyamatos megújulás és az alkalmazkodás beépítése a vállalati stratégiába – derül ki egy uniós támogatással megvalósuló, magyar, cseh és szlovén részvétellel lezajlott  felmérésből. A hazai felmérésből kiderült, hogy a magyarországi vállalatok 42 százaléka tervezi megváltozatni a működési rendszerét, míg mindez a 2008-as periódus előtt csupán 24 százalék volt. Érdekesség ugyanakkor, hogy például az egyes munkafolyamatok kiszervezésében már csak 32%-uk gondolkodik, míg ugyanez 4 évvel ezelőtt még 38 százalék volt.

Egyértelműen kiderült a válaszokból, hogy a válságra adott jó gyakorlat nem az egyszeri átalakítások, létszámleépítések és költségcsökkentések lehetnek, hiszen mindez csak rövid időre oldja meg az adott cég problémáját. Ehelyett sokkal jobb irány a folyamatos innováció és az alkalmazkodási képesség beépítése a vállalati stratégiába.

„A kkv szektor költségtűrő képessége alacsony, az egyes költségelemeknek sokkal jobban összhangban kell lennie, nem lehet ezeket egymástól függetlenül, mind ráterhelni a kis- és közép vállalatokra. A kkv-k válságból való kilábalásának egyetlen útja, ha a rájuk terhelt költségek csökkennek, egyébként nemzetközi szinten is alul maradunk a versenyben”– mondta Szórádi Sándor, a Szatmári konzervgyár Zrt. tulajdonosa. „A nehezebb gazdasági helyzetben, hazai és régiós szinten is érzékelhetően csökkenő kereslet mellett az átalakításoknak, elsősorban a munkaszervezésnek, az innovációnak, és a munkaerő képzésnek van nagy jelentősége”– ismertette gondolatait a konferencián Dr. Losó József, a Mirelit Mirsa Zrt. tulajdonosa.

A hazai vállalatvezetők a képzési lehetőségekről, és a munkaerő-felvételről is számos kérdésre válaszoltak a felmérésben. A megkérdezett cégvezetők 50 százaléka mondta azt, hogy nem változtatott a vállalati képzésekre szánt források szintjén, ugyanakkor 26 százalékuk enyhén, míg 5 százalék erősen csökkentette azokat az elmúlt időszakban. Összességében 19 százalékuk válaszolt úgy, hogy növelte az elmúlt időszakban az ilyen jellegű kiadásait. A megkérdezettek 84 százaléka mondta azt, hogy speciális tudással rendelkező, kifejezetten az adott iparág-technológia szakismereteivel rendelkező munkaerőre van szüksége, és csak 16 százalék keresett általános (nyelvismeret, számítástechnikai ismeretek, kommunikációs képességek) ismeretekkel rendelkező munkatársat.

A saját munkaerő, és annak képzésének jelentőségét az is jól alátámasztja, hogy a vállalatvezetők 75 százaléka tervezi „házon belül”, átképzésekkel, tréning programokkal megoldani a munkaerő szükségletét, 22 százalék egyáltalán nem tervez bővítést, míg mindössze 3 százalék tervezi azt, hogy munkaközvetítő csatornákon keresztül keresi majd meg esetleges új alkalmazottait.

Gazdaság Sztojcsev Iván 2024. december. 29. 07:00

És akkor januárban Novák Katalin a mozgás évének nyilvánította 2024-et, aztán történt egy s más

Egész véletlenül tökéletesen beletrafált egykori köztársasági elnökünk, amikor elrendelte, hogy 2024 legyen a mozgás éve: mozgott idén a pártrendszer (egész váratlan irányokba), a GDP-növekedési előrejelzés (magasból a nulla közelébe), a forintárfolyam (hajaj), a világpolitika, és maga Novák Katalin is, jó messzire. Megnéztük a gazdaság és a vállalkozás rovatunkból az év legolvasottabb cikkeinek listáját, és most megmutatjuk, mi érdekelte idén önöket a legjobban.