2012. szeptember. 25. 17:39 hvg.hu Utolsó frissítés: 2012. szeptember. 25. 17:29 Vállalkozás

A használt szoftverek kereskedelme lehet az új sikertsztori

Új technológiai iparág kap lábra Magyarországon, egyre gyorsabban növekszik a használt szoftverek kereskedelme, a mostani százmilliósról többmilliárdosra bővülhet a hazai piac.

Brutális lehet a megtakarítás

Az évenkénti licencbeszerzési költségek az IT-büdzsé meghatározó részei. Így ha a vállalatok azt a licencmennyiséget tudják innentől beszerezni, és abban a verzióban, amelyben már amúgy is használják, nem kell újabb szoftverlicencet venniük, ezzel három év alatt akár 30–70 százalék megtakarítást tudnak elérni.

A szoftvergyártók a jövőben már nem akadályozhatják meg a használt licencek továbbértékesítését még akkor sem, ha a hozzá való programokat, mint az a legtöbb mennyiségi licenckonstrukciónál szokás, internetes letöltés alapján telepítette a vevő – mondta ki néhány hete – egy egyébként 5 éve húzódó perben – az Európai Bíróság.

Magyarországon nagyjából három éve jelent meg az első – és eddig egyetlen – ilyen profilú cég – írja a Világgazdaság. Az azóta tulajdonos- és névváltáson egyaránt átesett Licence Pro Kft. ügyvezetője, Arató E. Árpád szerint a döntés óta érezhetően megélénkült a használt szoftverek kereskedelme. Bár eddig is adott volt, de a határozattal teljes mértékben egyértelművé vált a jogbiztonság a használtszoftver-licenccel rendelkezők számára is, akik egy ilyen ügylet kapcsán költségcsökkentéssel számolhatnak. Az ügyvezető számításai szerint a jelenlegi százmillióról több milliárd forintosra nőhet a piac Magyarországon. A cég nemcsak a használaton kívüli szoftverlicencek felvásárlásával, illetve azok továbbértékesítésével foglalkozik, hanem tanácsot ad a költséghatékony licenctérkép kialakításához is. A társaság eddig 6500 licenc adásvételét kezelte.

Az Európai Bíróság ítélete könnyen oda vezethet, hogy a szoftvergyártók – akik eddig ennek a legnagyobb ellenzői voltak – kénytelenek lesznek maguk is használtszoftver-kereskedőkké válni, hiszen ügyfeleiknek igényük lesz a már nem használt szoftverek eladására és az újabbak kedvezőbb feltételek melletti vásárlására; nagyon hasonlóan az autók piacához, ahol maguk az autószalonok is adnak és vesznek használt gépkocsikat. Új szempontként jelenik majd meg egy szoftver beszerzése előtti mérlegelés során, hogy mekkora lesz a szoftvernek az eladási értéke (és „eladhatósága”) akkor, amikor majd a vállalat nem kívánja azt tovább használni.

Mindezek kedvezőbb hatással lehetnek az új szoftverek árára is, hiszen azoknak kellően alacsonyaknak kell lenniük ahhoz, hogy inkább azt válasszák a felhasználók. Várható az is, hogy az új szoftverek beszerzését azzal fogják majd erősíteni a gyártók, hogy számos többletszolgáltatást adnak annak a felhasználónak, aki ilyet vesz, hogy vonzóbbá tegyék a portékájukat. Mindent egybevetve kijelenthetjük, hogy a bírósági döntéssel a legtöbbet a felhasználók nyerték.