Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!Atradius: szinte senki sem fizet időben
Az Atradius legfrissebb országjelentése szerint idén a szándékosan halasztott szállítói kifizetések leginkább az építőipar, az élelmiszeripar, a kiskereskedelem, illetve az informatika területén működő cégeket érintik.
A kereskedelmi bankok megváltozott hitelezési politikája miatt a vállalkozások nehezebben jutnak forráshoz, a jegybank likviditásnövelő intézkedéseinek hatása pedig limitált, ezért az Atradius Hitelbiztosító a szállítói számlák halasztott vagy szándékosan késleltetett fizetésére, azaz a szállítói hitelezés súlyának növekedésére, illetve az ebből adódó kockázatok jelentős növekedésére számít Magyarországon – derül ki az Atradius márciusi országjelentéséből.
"A szándékosan késleltetett szállítói fizetések arányának további növekedése komoly többletkockázatot jelent, hiszen a késedelmes fizetések arányának növekedése miatt tőkeerős vállalkozások is könnyen fizetésképtelenné válhatnak” – mondta Vanek Balázs, az Atradius Hitelbiztosító országigazgatója.
A Grupo Catalana Occidente S.A tulajdonában álló Atradius Csoport hitelbiztosítási, viszontbiztosítási és követelésbehajtási szolgáltatások révén nyújt védelmet a vállalkozásoknak a hitelkockázatok ellen a világ 45 országában. Az Atradius termékeinek és szolgáltatásainak segítségével a vállalkozások csökkenthetik kitettségüket az olyan vevők irányába, akik nem képesek a megrendelt áru vagy szolgáltatás ellenértékét kiegyenlíteni. A vállalatcsoport árbevétele 1,554 milliárd euró, a hitelbiztosítási piacon 31 százalékos a részesedése, 160 irodát üzemeltet világszerte, 100 millió vállalat adatait tartalmazó hitelinformációs adatbázissal rendelkezik és 20 ezer hitellimit-megállapítást végez naponta.
Az Atradius Fizetési Szokások Barométerének tavaly év végi adatai szerint a nagyvállalati fizetések 90 százaléka, míg a teljes vállalatközi fizetések 80 százaléka halasztott fizetés. Összességében pedig az itthon kibocsátott szállítói számlák mintegy 31 százalékánál volt tapasztalható késedelmes számlakiegyenlítés 2011 végén. A hazai vállalkozások általában tolerálják a késedelmes fizetést, hiszen nem akarnak vevőket veszíteni, ugyanakkor rövidebb fizetési határidők kikötésével próbálnak védekezni a jelenség ellen. A fizetési határidők átlagos hossza a 2010-es 30 napról 28 napra csökkent 2011-ben, miközben az átlagos fizetési késedelem hossza 22 napot tett ki 2011-ben, szemben a 2010-es 19-20 napos adattal.
A vállalkozások ráadásul mostanában azzal is kénytelenek szembesülni, hogy az állami szervek és az önkormányzatok is késedelmesen fizetnek; erre a tényre már a kormányprogram is felhívta a figyelmet.
Az Atradius által minden félévben elkészített országjelentés aktuális kiadása szerint 2012-ben várhatóan nem, vagy csak elenyésző mértékben nő a bruttó hazai termék (GDP), elsősorban a gyenge belföldi kereslet és az alulteljesítő export miatt. A jelentés szerint a magyar gazdaság növekedésének útjában leginkább az évek óta folyamatosan hanyatló belső kereslet, illetve az állami megrendelések drasztikus csökkenése áll.
A hivatalos adatok szerint tavaly sem tört meg a hatéves csökkenő trend, és 2010-hez képest mintegy 7,8 százalékkal esett vissza hazai ipari termelés. Az új megrendelések állománya 16,7 százalékkal zuhant, az építőipar teljesítménye pedig mintegy 11,3 százalékkal esett vissza 2010-hez képest. A romló fizetési szokások mellett a legtöbb iparág szereplői kihasználatlan kapacitással és éles versennyel is szembesülnek, a hazai fizetőeszköz gyengülése pedig különösen rosszul érintette az importra szoruló hazai vállalkozásokat – fűzi hozzá a jelentés.
Tavaly a fizetésképtelenségi eljárások száma 16,5 százalékkal nőtt az előző évhez képest. Idén februárban mintegy 19 százalékkal több cég ellen indult felszámolási eljárás Magyarországon mint egy évvel korábban, 2010-hez képest pedig közel 50 százalék volt a növekedés.
„A gazdaság egészét érintő negatív tendenciák várhatóan 2012-ben is folytatódnak, ezért a fizetésképtelenségi eljárások számának további növekedésére számítunk, elsősorban az építőiparban, az élelmiszeriparban, az informatikai vállalkozások között, illetve a kiskereskedelemben” - mondta Vanek Balázs.
